2014. január 23., csütörtök

Hogyan olvassuk a kötelezőket?

Utáltam a kötelezőket. Két mélypont volt ezen a téren iskolai karrierem alatt: az Egri csillagok (mind a mai napig nem olvastam el) és Németh László Gyász c. könyve. Ez utóbbit annyira borzalmasnak találtam, hogy komolyan fontolgattam, hogy az Emberi Jogi Bírósághoz fordulok emberiség ellen elkövetett bűntett vádjával!

Pedig a kötelezők egy jelentős részén könnyű fogást találni, ha tudod hol keresd! Mert mondanom sem kell, hogy a naiv diákmesterember azt hiszi, hogy el kell őket olvasni és kész, addig már a rafinált diák tudja, hogy a kötelezőkhöz számtalan trükk és technika létezik, mivel megkönnyítheti a dolgát.

Gondold végig logikusan: minden irodalmi mű egy történet, akárcsak egy jó sztori az életetből. Van eleje, ahol kezdődik, van egy csattanója, poénja (ha nincs, akkor az egy nem különösebben érdekes történet) és van egy vége. Aztán a történetek valahol és valamikor játszódnak (tér és idő), vannak benne szereplők. Ennyi. Olykor a cselesebb irók cifrázzák ezeket az elemeket, például párhuzamosan két történetet mesélnek, esetleg nincs a történetnek poénja és ezt szánják poénak, de a legtöbb könyv ezekből az elemekből építkezik.

Azzal tudod megkönnyíteni a saját dolgodat a kötelezőkkel, ha már olvasás közben tudod, mit kell keresned. Lássuk, hogyan!

0. Olvasd el a könyvet.
Alapszabály, hogy a mű megértéséhez el kell olvasni a könyvet. De(!) azért érdemes ezt is ésszerű keretek között rugalmasan kezelni. Ha nagyon kiborító a könyv (mint nekem volt a Gyász), akkor van egy-két trükk, ami segítségedre lehet:
- Ha nagyon unalmas egy rész, akkor lapozz! Hidd el, nem történik katasztrófa, ha kihagyod a domboldal részletes leírását, a történet és a lényeg e nélkül is össze fog állni.
- Ha annyira borzalmas a könyv, hogy folyamatosan lapoznál, akkor olvasd el a bekezdések első mondatait és a párbeszédeket. Meglepő, de ez is elegendő ahhoz, hogy többet tudj a könyvről, mintha csak összefoglalót vagy elemzést olvasnál.
(Ezekkel a rövidített verziókkal nekem személyesen nincs tapasztalatom. Egy osztálytársam anno nagyon szerette őket, a probléma azonban az volt, hogy ezeket az összefoglalókat általában olvasott irodalmárok írták, és az én osztálytársam egy kukkot sem értett belőlük. Sokkal beljebb nem volt velük.)

1. Mi a történet?
Ha elolvastad (vagy majdnem elolvastad), akkor fogalmazd meg öt mondatban, miről szól a történet. Ha nem tudod megfogalmazni, akkor azt jelenti, hogy elolvastad ugyan, de nem érted. Szerencsére az internet korát éljük, ezért ebben az esetben azt javaslom, tessék ráguglizni: szinte biztos, hogy létezik egy Wikipédia szócikk a könyvről, ahol összefoglalják a lényeget. (Olvasás után több értelme van összefoglalókat olvasni.)
A lényeg, hogy képes legyél összefoglalni pár mondatban, miről szól a könyv.
Lássunk egy példát, Rómeó és Júlia.
Két egymást kölcsönösen utáló család gyerekei (Rómeó és Júlia) egymásba szeretnek. Kalandos körülmények között titokban összeházasodnak. Rómeó azonban megöli Júlia unokatestvérét, ezért menekülnie kell. Júliát hozzá akarják adni egy másik férfihoz, ezért segítséget kér Lőrinc baráttól. A barát ad neki egy mérget, amitől 42 órára halottnak látszik. Rómeóhoz nem jut el a csel, csak Júlia halál híre, ezért erős mérget vesz és megöli magát Júlia mellett a kriptában. A felébredő Júlia látja a halott Rómeót és tőrével szíven szúrja magát. A két családot a fiatalok halála ráébreszti a viszálykodás értelmetlenségére.

2. Konfliktus - avagy a lényeg, amiért a történetnek értelme van
Minden kötelezőben van valamilyen konfliktus, probléma, amit a történet elmesél. Akárcsak a hétköznapi sztoriknak, a kötelezőknek is jellemzően ez adja a érdekes részét.
Például a Rómeó és Júlia alapkonfliktusa, hogy két fiatal szerelmes lesz, de a családjuk kölcsönösen utálják egymást. Gondolj csak bele, ha a két család nem utálná egymást, akkor a történet milyen unalmas volna: két fiatal egymásba szeret, járnak egy kicsit, majd esküvő. Na ugye, hogy kell ez a konfliktus!

3. Keresd a fordulópontokat
A legtöbb történetben megtalálhatóak azok a pontok, ahol valami olyasmi történik, ami meghatározza a történet végét. Például Rómeó és Júlia találkozása egy ilyen forduló pont, de az is, amikor Rómeó megöli Júlia unokatestvérét. Érdemes ezeket a pontokat figyelni, mert segítenek megjegyezni és megérteni a történetet.

4. Tér és idő
A történetek valahol és valamikor játszódnak, és a legtöbb esetben az irók nem véletlenül választják ki sem a helyszínt, sem az időt.
Az időben a történet az iró saját korához viszonyítva vagy a múltban, vagy a jelenben, vagy a jövőben játszódik. (Esetleg vegyesen: elkezdődik a múltban és a jelenben ér véget.) De ha az iró nem a saját korát válsztja, annak oka van, érdemes elgondolkozni, vajon mi. Pl. Spiró György Fogság c. műve a Római Birodalom idején játszódik, leginkább azért, hogy megmutassa, az emberiség 2000 éve semmit sem változott. De a Feleségverseny c. munkája már a jövőben, méghozzá azért, hogy megmutassa, ha ma nem teszünk valamit a társadalmi problémákkal, akkor annak mi lehet a vége.
Az már nagyon jó, ha sikerült megfogalmaznod, szerinted miért azt a kort választotta az iró, amit!
A történet helyszíne is érdekes: melyik ország? Város vagy falu? Például Shakespeare, aki Angliában él, miért az itáliai Veronába helyezi Rómeó és Júlia történetét? Vajon miért jobb ott, mintha Londonban játszódna? Vagy Budán?

5. Szereplők
Akárcsak a hétköznapi történetekben, a kötelezők történeteiben is a szereplők valahogyan viszonyulnak a főhőshöz, a konfliktushoz. Például Shakespeare művében míg Lőrinc barát hülyeségnek tartja a két család utálkozását, éppen ezért segíti a szerelmeseket, addig Mercutio (Rómeó rokona) nagyon utálja a Júlia családját.
Érdemes kigyűjteni a szereplőket és azt, ki hogyan viszonyul a konfliktushoz, mi a szerepe a történetben. Ez utóbbira példa: Mercutio szerepe a történetben, hogy meg kell halnia azért, hogy Rómeó bajba kerüljön és menekülnie kelljen….stb.

+1. Hogyan kend kennyérre a magyartanárod?
A i-re a pontot a következő trükkökkel tehetet, és garantálom, hacsak nem verselemzés lediktálós tanárod van, el fog olvadni tőlük.
Gondold végig, vajon az olvasott történet hogyan nézne ma ki? Vajon élnek ma olyan fiatalok, akik nem lehetnek egymáséi, mert családjuk utálja egymást? Esetleg tudsz ilyen történeteket? Na, meséld el a tanárodnak, és garantáltan csillogni fog a szeme a boldogságtól.
A másik trükk, ha végiggondolod, te mit tennél az egyes szereplők helyében. Például támogatnád a fiatalok szerelmét? Júlia helyében te elmondanád a szüleidnek, hogy "összejöttél" egy sráccal? Ezekért a mondatokért is rajonganak a magyartanárok! :)

Tipp: én ha még középiskolás lennék, biztos azt tenném, hogy már olvasás közben jegyzetelnék. Elővennék egy üres lapot és olvasás közben elkezdeném az egyes elemeket összeírni: konfliktus, forduló pontok, tér és idő, szereplők és szerepük. A legvégén pedig megpróbálnám röviden összefoglalni a történet lényegét.



Ha tetszett a bejegyzés, lájkold és kövesd a SpeckoPedet a Facebookon is!





1 megjegyzés:

  1. Magyartanárként mondom, hogy nagyon jók a tanácsaid. Nagyjából így épül fel egy epikus mű elemzése is az oktatásban.

    VálaszTörlés