2013. január 10., csütörtök

Ahogy a dolgok most állnak

Túl vagyok a tételek feldolgozásán. Régen írtam már, ennek oka, hogy nem volt különösképpen időm a bloggal foglalkozni: Karácsony, tanulás, munka, évkezdés, csak a szokott és ismerős dolgok.

Aztán persze szép lassan jöttek a jobbnál jobb témák egy következő bejegyzéshez, így most mindent összezsúfolva kaptok meg egy csomagban!

1. A kidolgozott stratégia
Az előző bejegyzésben írtam, hogy milyen tanulási stratégia mentén szeretném feldolgozni a tételeket. Nos örömmel jelenthetem, hogy megbuktam a saját vizsgámon, talán ha egy tétel volt, amit az előre eltervezett módon dolgoztam fel, a többinél nem tudtam fegyelmezni magam.

Kiderült ugyanis, hogy egy idő után nagyon unalmas lesz a választott út és valami újdonságra volt szükségem ahhoz, hogy folytassam. Ennek következménye, hogy igen változatos tapasztalatokkal rendelkezem a különféle feldolgozási módszereket illetően. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb tanulságok:

Papír alapú gondolattérkép készítés: előnye, hogy le kell írni, tehát jobban bevésődik. Hamar kiderült, hogy a bevésési szakaszban és az ismétlésnél nagyon hasznos, mert nem kell az egész tételt lapozgatni. Hátránya, hogy nehéz egy oldalra 40-et betömöríteni, gondot okoz, hogy a lap nem bővíthető ott és akkor, amikor kellene, így a végeredmény sem minden esetben tetszetős.

Online gondolattérképek: a végtelenségig bővíthető, éppen ezért ellenére szellős, tetszetős, a sok körmölés után pedig kifejezetten motivál, ha a gép előtt kell dolgozni. Viszont a legtöbb esetben nem lehet lementeni, kinyomtatni, a gép előtt ülve pedig nehézkesebb az ismétlés (legalábbis nekem.) Továbbá ott a folyamatos Facebook veszély, tudjátok, csak megnézem, hátha valaki írt, posztolt, lájkolt és egyébként is, mi újság a nagyvilágban...

Offline gondolattérkép készítők: mert van olyan is,  én az Edraw Mind Map-et találtam. Elvileg ötvözi a papír és a offline előnyeit: végtelen, azonban lementhető és nyomtatható, az már egy másik kérdés, hogy a lementett pdf röhejesen kicsi. Viszont a böngésző bezárható mellette, tehát csökkenthető a Facebook-veszély is! Azért egy ponton ezt is meguntam.

Klasszikus, lináris jegyzet: jobb mint a semmi, vigasztaltam magam. Minden ellenérzésem ellenére hasznos, mert egyes tartalmakat nem lehet másképp megjeleníteni.

Grafikus jegyzetelés: nagyképűség állítani, hogy tudok olyat (itt látható egy profi jegyzete), viszont szórakoztató megpróbálni. A módszer lényege, mint az a mellékelt minta is mutatja, hogy az ember egy kicsit rajzolva jegyzetel. A módszer tuti hatásos: a végeredmény érdekes és izgalmas, jó kézbe venni és olvasni, mindenképpen motiváló. Csak persze tudni kell csinálni! :) Többet itt lehet róla olvasni.

Tanítás: voltak pillanatok, amikor teljesen elment a kedvem a jegyzet készítéstől, ami még ennél is rosszabb, hogy ezt ráadásul nagyon megértően kezeltem, így ilyenkor azt "játszottam", hogy tanár vagyok és le kell adnom az "anyagot" az órán. Egy kicsi szerepjátékkal egybekötött lényegkiemelés. Előnye, hogy megszokja az ember a hangját és a szóbeli formát, segít megérteni és átlátni a tételt, viszont nagyon kimerítő (mint úgy egyébként a tanári szakma) és persze szükséges, hogy senki se legyen otthon (ugyanis nem biztos, hogy a feleségem is ugyan olyan érdekesnek tartaná az EGYMIK szerepét az integrációs folyamatban, mint a képzeletbeli hallgatóságom.) A módszer azonban mindenképpen működik. (PS. Ebben a kontextusban az "Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja" szólás sajátos jelentést kap.)

2. Elhárító mechanizmusok
A tanulás egy pontján eszembe jutott Anna Freud (pedig nem is tananyag) és az elhárító mechanizmusok. Mert azok aztán vannak bőven, ha tanulásról van szó, fokozottan igaz ez, amikor a tanulás és a Karácsony - Szilveszter egybe esik. Szóval itt és most először publikálom a tanulást elháró mechanizmusokat Anna Freud után (szabadon és tudománytalanul):
2.1. Tagadás
Á, ezt nem is kell megtanulni, nem része a tétel altémáinak.
2.2. Disszociáció - a kellemetlen érzések kellemesre cserélése.
Szeretem a törvényeket, szeretem a törvényeket, szeretem, szeretem, szeretem...
2.3. Projekció - kivetítés
Ezt felesleges megtanulnom, mert a tanár egyébként is pikkel rám, esélyem sincs. 
2.4. Intellektualizáció
Nem baj, ha ezt ma mégsem tanulom meg, elvégre holnap lesz rá időm, nem szabad egyébként sem túlterhelnem magam, az senkinek sem jó. Majd holnap egy kicsit keményebben tanulok. (No persze...)
2.5. Fantáziatevékenység - kellemes fantázia élmények elképzelése. ...és akkor ott állok a teljes vizsgabizottság előtt és szépen elmondom, hogy ez a vizsga úgy rossz, ahogy van! Erre mindenki megköszöni a véleményem és gratulálnak kiemelkedő mentális teljesítményemért....
2.6. Passzív agresszió - "A valójában nem akart, de elvállalt teendők, feladatok elvégzését az egyén hosszú ideig halogatja, majd nem végzi el."  Magáért beszél.
2.7. Elfojtás - a számára kellemetlen élményeket eltünteti a memóriából.
EEeeez is voooolt? Ez meg hol szerepel a tétellistában? Nemár!

Anna Freud listája persze sokkal hosszabb, azért a lényeg így is világos: ezer trükkel és leleménnyel próbáljuk becsapni magunkat, ha valamit nem akarunk, és ez igaz a tanulásra is! Már pedig ha ezzel tisztában vagyunk, akkor tehetünk is ellene (pl. nagyon szigorú munkarenddel.)

3. A rekreáció fontossága
Szóval kell valami, ami segíti agyunkat lenyugodni. Nekem ilyen az úszás, megspékelve egy szaunával. Továbbá szigorú szabály, hogy evés közben nincs tanulás (fordítva is: tanulás közben nincs evés). Na ezt könnyű betartani!