2012. december 22., szombat

Négy tétel kipipálva és a rózsaszín szövegkiemelő száműzve

Túl vagyok az első héten. Átnéztem négy, azaz 4 tételt, bár nem egészen pontosan az előre meghatározottak szerint.
Az stratégiámon annyit változtattam, hogy kimaradt a kérdésfeltétel, a gondolattérkép elkészítését követően azonnal elkezdtem felmondani a tételt. Azért változtattam, mert egyrészt feleslegesen meghosszabbította volna a feldolgozás idejét, miközben ennyi után is sikeresen fel tudtam mondani az anyagot.

Érdekes felfedezést tettem: nem szeretem a rózsaszín szövegkiemelőt. De olyan szinten ellenérzést kelt bennem, hogy inkább száműztem szegény a környékről. Azt is észrevettem, hogy nehezebben tudom rávenni magam a munkára, ha egy szöveget azzal emeltem ki. Nem is gondoltam volna, hogy a tanulási motivációnak ilyen tényezői is vannak. Így most a porondon a sárgát és a zöldet szerepeltetem. Nem tudom megmondani miért, de valamiért azt gondolom, hogy a két szín alkalmazása jobb, mint az eggyé. Majd kiderül. Vagy nem, de az sem baj!

Aztán ma megint változott a stratégia, ugyanis V. a feleségem, J-vel, barátnőjével sütött nálunk. Nos ugyan a blogon még eddig nem dolgoztam fel a megfelelő tanulási környezet témáját, de azt azért sejthetitek, nem éppen ez az. Így én végül elzarándokoltam G-hez, egy barátomhoz, aki szintén vizsgára tanul. Voltak ezzel kapcsolatosan kételyeim, ugyanis ismerem magam, ha nincs kedvem tanulni, bármit és mindent képes vagyok kitalálni, csak az anyaggal ne kelljen foglalkozni, ami ugye sokkal könnyebb, ha más is ott van és lehet beszélgetni, bosszankodni az anyag felett ("hát ezt meg minek megtanulni...", "egyszer képzeld vizsgáztam, és...."). Szerencsére G és én nagyon fegyelmezettek maradtunk és szépen csendben tanultunk.

A mai nap még valami nagyon fontos felfedezést tettem, mondhatni fontos szabályt alkottam. Szóval sose hagyj olyan tételt egy napon utoljára, ami hosszú és nem érdekel. Én ma belefutottam ebbe a hibába és mondanom se kell, azt hittem, meghalok, mire végére értem. A végeredmény pedig egy silány, ötlettelen és kissé összecsapott gondolattérkép...határozottan kár érte!

Ha már a gondolattérképeknél tartok, azt hiszem, elértem az eddigi rekordomat, már ami azt illeti, mennyi információt tudok betömöríteni kulcsszavak formájában egy A4-es lapra. Felmerült bennem a kérdés, ennek vajon mennyi értelme van (fotó mellékelve), mennyire használható és rekonstruálható így a tananyag?
Először is fontos előny, hogy én ezt ugye már tudom, tudtam, tehát semmiképp sem ismeretlen anyagról van itt szó. Másrészt én a gondolattérképet arra használom, hogy legyen egy összképen a tételekről, nem tűntetek itt fel minden apró részletet.

Részlet egy motivált mindmapből. Itt még nem került tiltólistára a rózsaszín kiemelő!
Azt hiszem, az ilyen helyzetekben az okoz igazi nehézséget, hogy megjegyezzem, mikor melyik beépült panelt kell "bekapcsolni" egy-egy tételnél. Mondok egy példát! Van egy olyan panel a gyógypedagógus fejében, hogy Piaget és a fejlődési szakaszok, ami egy kicsit a mi munkánk egyik alapköve, tehát sok mindenhez jó és  passzol. A szakaszokat tudom és le is tudnék akár még ma vizsgázni belőle, viszont nem minden esetben tudom, hogy melyik tételhez kell, melyikhez nem.

Most jön egy kis szünet, Karácsony és mindenmás, de az ünnepek között is tervezek tanulást.

Békés és áldott Karácsonyt kívánok mindenkinek! És persze jó tanulást az új évben is!

2012. december 18., kedd

Amikor a hóhért akasztják

Államvizsga, záróvizsga, végső nagy megmérettetés, az utolsó alkalom, hogy megszívassanak (mondjuk eddig sem tették)...sötöböm, sötöböm. Ezeken a néven fut az egyetemista életemet egyelőre (remélem csak ideiglenesen) lezáró utolsó vizsga. A paraméterek: 23 tétel, kb 700 oldal, egyes tételek két féléves kurzust foglalnak magukba (pl.: diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia így egyben).

Ugyan nagyon hasznos, ha az ember osztja és szórja a tudását, de gondolom a példa sokkal ragadósabb, ezért arra jutottam, megosztom Veletek azt, ahogyan az államvizsgára készülök. Szóval akasztják a hóhért! (A másik lehetőség, hogy ebben az időszakban gyakorlatilag felfüggesztem a blogolást.)

Vannak félelmeim. Először is természetes módon félek a kudarctól, mert milyen írtó ciki már, amikor kiderült, hiába tudok és ismerek számtalan tanulási technikát, ha a saját tanulásomról van szó, kissé maradi és kevéssé hatékony vagyok.
A kinyomtatott tételek
Másodsorban a dolognak komoly tétje is van, ha ezt a vizsgámat teljesítem, a tudomány szent nevében felruház az eltebégégyéká a joggal, hogy garázdálkodjak a társadalom kognitív pályáin, ami nagy felelősség.

Mint a projektmenedzsment fogalmát ismerő, tudatos, metakognítíve fejlett (remélem), átagos intelligenciájú, tűrhető motoros képességekkel rendelkező (ezt egyesek valószínűleg vitatnák) hallgató, tervet készítek, végrehajtok és a végén remélem ünnepelhetek is.

Kezdjük az elején, tehát tervkészítés!

Időbeli tervezés
Az államvizsga hetéig (január 14-18) van bruttó 33 napom (ez esetben úgy számolok, hogy 14-én, rögtön az első nap vizsgázom). Bruttó, mert ugye nem minden nap tudok tanulni, munka, család és karácsony is van a világon. Reálisan számolva van ezen a héten három fél napom, amikor délelőtt tudok tanulni, plusz egy teljes nap a szombat.
23-25-ig biztosan oda sem jutok, főzés, takarítás, szenteste, karácsony.
Aztán 26-tól egészen 31-ig ismét tiszta sor, 1-je ugyebár a szilveszter függvénye, bár nem tervezek különösen nagy ereszd-el-a-hajamat, de akkor is, legalább az esélyét hagyjuk meg!
2-tól kezdődően szabadságolom magam, nincs se munka, se karácsony, tehát egészen a Nagy Napig (továbbiakban csak NN) teljes erőbedobással ezzel tudok foglalkozni.
Mindez összesen máris nettó 19,5 nap! (Úramistennemfogokvégezni!!!!444négy!) De ez sem teljesen igaz, mert jó volna, ha a vizsga előtti 2 napban már csak ismételnem kellene, nem pedig új anyaggal foglalkozni, tehát aktív tanulással eltöltött napok száma: 17,5, ismétlés: 2 nap.
Következtetés: elosztva a tételek számát a napok számával (23/17,5= 1,3142) kiderül, hogy minden aktív tanuló napon 1-2 tételt kell megtanulnom, ami nem is feltétlenül rossz szám.

Erőforrások
Szerencsés helyzetben vagyok. Egyrészt a bölcs elődök már kijegyzetelték a megadott szakirodalmakat és meg is osztották velünk, velem. Másrészt az évfolyamom már végzett (túlcsúszó igen, de nem az én hibám, a gyakorlatom 3 helyett 5 hónapos volt), tehát közvetlenül őket is tudom zargatni a kérdéseimmel (tudjátok, hogy akkor most azt kérik vagy sem és társai).
Viszont így is híjján vagyok egy tételnek, ezt még be kell valahonnan szereznem.
Aztán erőforrásaim közé sorolnám az itthon felhalmozott tanulásmódszertani irodalmat, ha valamivel nem boldogulok, lesz mihet nyúlnom. :)

Sorrend
Eddig azt csináltam, amit a legtöbben, tehát elkezdtem az első tételnél és szép sorrendben haladtam a végéig (jó esetben.) Ehhez képest most azt találtam ki, hogy átvariálom a sort. Először is azt veszem figyelembe, egyes tételek milyen hosszúak és nehezek. Amikor két tételt tanulok, akkor igyekszem egy hosszabb&nehezebb - rövidebb&egyszerűbb párost kialakítani.
Most még az elején vagyok, ezeken a félnapokon csak egy tételt nézek át, abból is ma egy közepesen nehezet, mintegy ráhangolás képpen.
Aztán igyekszem a számomra érdekes témákat a végére hagyni, ismerem magam, az idővel csökkenni fog a tanulási motivációm, tehát nem árt, ha vészes napokra maradnak azok a tételek, amelyek éjszaka, holtfáradtan is lelkesíteni tudnak. :)

Egyéb tevékenységekkel való tervezés
Muszáj. Mert ha azt hiszed, hogy az élet respektálja, hogy államvizsgázol, akkor tévedsz. A villanyórát be kell akkor is jelenteni (novemberben simán elfelejtettem, mint ahogyan októberben és szeptemberben is), karácsonyi takarítás, munka (filmforgatás, telefonos kör, mentorálás...stb.) Most egyelőre ezzel is elégedett vagyok, mert számoltam velük (egyrészt a bruttó-nettó napok kiszámításakor), tehát nem lehet gond.

Alkalmazott módszerek
Nos nagy az anyag, sok az olvasni való. A következő technikát találtam ki:
1. Átfutom a tételt, megnézem miről szól, vannak-e benne képek, ábrák, mik a főbb fejezet címek...stb. Megfogalmazok kérdéseket a tétellel kapcsolatosan.
2. Alaposan átolvasom a tételt, a kulcsszavakat kiemelem két színnel. Az egyik szín a főbb témákat jelenti, a másik az altémákat.
3. A kiemelések alapján gondolattérképet készítek, de nem részleteset. Elvileg mindent, ami itt szerepel, már tanultam egyszer, sőt, le is vizsgáztam belőle. Nem akarok mindent kijegyzetelni ide, inkább csak szeretném, ha ez eszembe juttatná a tanultakat.
4. A gondolattérkép mentén elmondom a tételt, jelölöm a térképen, ahol bizonytalannak, hiányosnak érzem magam.
5. A jelölt részeket ismét átolvasom.
6. Végezetül a megfogalmazott kérdéseimet megválaszolom fejből!
Kíváncsi vagyok, mennyire lesz működőképes a rendszer. Bármi is legyen, itt beszámolok róla! :)

Teendők tehát a mai délelőttre:
- átnézni a tételsort,
- szokni a gondolatot, hogy ezt meg kell tanulni,
- átnézni a jegyzeteket, mennyire tartalmazzák a megadott szakirodalmakat,
- egy tételt kiválasztani és feldolgozni a tervezett módon.

Folyt. köv.

2012. december 7., péntek

A grafikon

Folytatva tehát a november hónap témáját decemberben, kerüljön a terítékre a grafikonok olvasása és készítése.

Hogyan olvasd a grafikon?
Bocsánat, ha nagyon szájbarágós leszek, de kezdjük a legelején. A grafikonnak van két tengelye (optimális esetben egy függőleges és egy vízszintes), illetve maga a grafikon. Fontos alapelv, hogy a grafikonokból (hacsak nem egészítik ki táblázattal, esetleg írnak bele számadatokat is) nem tudsz pontos statisztikákat kiolvasni, csak trendeket, folyamatokat.
Lássunk is egy klasszikus példát. Amit láttok, egy befektetési cég (nevét fedje jótékony homály) eltérő típusú beruházási portfolióinak éves hozamai.

1. lépés - Mi a grafikon címe?
Ennek most nincs, a honlapon, ahol találtam, visznt volt már cím, melyet meg is adtam a bevezetőben.

2. lépés - Mit mutatnak az egyes tengelyek?
Ha megnézed, akkor vagy található az egyes tengelyek mellett felirat cimke, vagy a tartalom magától érthető. Ilyen ez a grafikon is, ahol az alsó tengelyen az éveket látjuk. A függőleges tengely akár homályos is lehetne, de a címből tudjuk, hogy az egyes portfoliók hozamait látjuk, így erős magabiztossággal gondolhatjuk, hogy ez volna a hozam maga százalékos arányban. Tehát ha nem tudod, mit jelent a tengely és még cimke sincs, akkor segít a cím!

3. lépés - Van-e jelmagyarázat? Ha igen, mit árul el?
A jelmagyarázat lényege, hogy minden egyéb fontos információval ellásson, ami a grafikon értelmezéséhez szükséges. Jelen esetben azt mutatja meg, mely vonal melyik portfolió típust mutatja.

4. lépés - Tedd fel  kérdés: mit is látok én itt voltaképpen?
Ez a kérdés segít abban, hogy leellenőrizd, mennyire értetted meg a grafikont. Ha meg tudod válaszolni egyetlen mondatban, akkor érted. Ha nem, akkor még gondolkozz el rajta vagy kérj segítséget.
A példánknál maradva ennél a következő dolgot látjuk: Hogyan alakult az egyes befektetési portfolók hozamai az évek során egymáshoz képest.

5. lépés - Figyeld a trendeket! Hogy mit?
Mit érdemes megfigyelni egy grafikonon? Nos egy grafikon tud a) növekedni, b) csökkenni, c) stagnálni. Mikor növekedett? Mikor csökkent? Mikor stagnált? Vannak csúcs- és mélypontok. Hol, mikor?
Aztán két grafikon tudja egymás metszeni. Mit jelent a metszéspont? Mi történt ott? Pl.: 1998 és 1999 között a három grafikon metszi egymást. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a három befektetési típus azonos mértékű hozamot produkált. Ez az év egyben forduló pont volt a "növekedési portfolió"-val rendelkezők számára, mert elkezdett növekedni a hozamuk.
Aztán többgrafikon nemcsak metsző lehet, hanem párhuzamos is. Ilyen esetekben azonos trendeket figyelhetünk meg, csak éppen eltérő szinten. Pl.: 2004-et követően minden befektetés hozama azonos mértékben csökkent (egyformán meredeken lejtenek a grafikonok).