2012. szeptember 15., szombat

Jegyzetelés - Mit érdemes leírni?

Azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés, ha jegyzetelésről van szó. Mert amikor a diákmesterember ül az órán és figyel (jobb esetben), akkor ugye szinte minden fontosnak és lényegesnek tűnik. De ha már egyszer jegyzetelünk, akkor mégsem írhatunk jegyzőkönyvet! Éppen ezért ott izibe', rögtön és ab sofort el kell tudni választani a lényegest a lényegtelentől.

forrás: precess.hu


Ehhez első lépésként tudnod kell, miről beszél a tanár. Mert az óra/előadás témája azért meghatározza, mi tekinthető fontosnak és mi nem. Például ha a töri órán egy háborúról tanultok, akkor valószínűleg az altémák a következőek lesznek: kirobbanás oka, körülményei; szövetségi rendszerek; legfontosabb csaták; háború lezárása, békeszerződések. Ha a téma egy költő vagy író életműve, akkor pedig a következőek érdemes figyelni: életrajz; stílusirányzat; legfontosabb művek; egy mű bemutatása. Bármi is legyen egy óra/előadás témája, az tehát mindig azt is megmondja előre, milyen altémákat érint, függetlenül a konkrét tartalomtól.

Másrészt ha alaposan megfigyelsz egy előadást/órát, akkor rájössz, hogy a tanár/oktató sem mindig ugyanúgy beszél. Olykor tényeket és információkat oszt meg (legfontosabb csaták helye és ideje, egy költő életútjának fontosabb állomásai), van, hogy folyamatokat mutat be (pl. társadalmi változások), és szerencsés esetben olykor sztorizik (Karinthy szerelmi kalandjai).

Azt talán mondanom sem kell, hogy mindhárom esetben eltérő szempontok szerint érdemes jegyzetelni és válogatni az elhangzottak között.

A tények és lexikális adatok azok közé tartoznak, amik közül én az órán nem szelektálnék. Ezeket leírni egyrészt nem nagy kihívás (1526. - mohácsi csata), másrészt a szelekciót érdemesebb otthon végezni. Ha már egyszer leírtad, otthon újra elővetted, akkor csak jobban érteni és tudni fogod, mire van szükséged és mire nem. Másrészt könnyen lehet, hogy az óra végére a tanár/oktató egyértelművé is teszi, mindebből mit kell megtanulni és mit nem.

A folyamatok lejegyzeteléséhez két trükköt kell tudni: (1) megtalálni az adott jelenség kulcsszavait, (2) a folyamatot vizuálisan megjeleníteni.
A kulcsszavak megkeresése nem könnyű feladat. Tegyük fel a kérdést közösen: melyek egy mondat kulcsszavai és hogyan találhatóak meg? Ebben az értelemben kulcsszónak a mondat azon szavait értem, amelyek mentén az eredeti mondat jelentése helyreállítható, rekonstruálható. Nézzünk egy példát!
A tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására.
Most kiemelek néhány szót a mondatból, lássuk meg, csak ezek mentén megmondható-e, mit állított az eredeti mondat: egyfajta, sajátos, alkalmazás.
És ebben az esetben: tanulási stílus, hajlam, fogékonyság, tanulási stratégia. Nagy ugye! :)
Nyilván ilyet játszani az órán nem lehet. De ha elég sokat gyakoroltad, akkor hidd el, már egyre gyorsabban és profibb módon találod meg egy szóbeli előadás legfontosabb kulcsszavait.

Igazán azonban akkor lesznek hasznosak a kulcsfogalmak, ha a köztük álló kapcsolat is valahogy megjelenik. A példánknál maradva valahogy így:
tanulási stílus = hajlam&fogékonyság->tanulási stratégia
Ha megfigyeled itt már vizuálisan is megjelentek azok a logikai kapcsolatok, amelyek ezeket a szavakat összekötik, így az eredeti mondat is könnyebben rekonstruálható.

Ezekről a jelölésekről szól majd a következő bejegyzés.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése