A logikai kapcsolatok

Legutóbb annál a kérdésnél hagytuk abba a jegyzetelés művészetét, hogy mit érdemes leírni. Azóta eltelt egy hét, remélem szorgalmasan keresgettétek a kulcsszavakat, mert ezen a héten azt vesszük terítékre, hogyan lehet az egyes kulcsfogalmak közötti logikai kapcsolatot megjeleníteni.

Nem szeretnék más tollával ékeskedni, itt most Mező Ferenc rendszerét írom le nektek, mert ennél jobban én sem tudom összefoglalni.

Ami a legfontosabb, igyekezzünk egy állandó rövidítési rendszert kialakítani önmagunk számára. Ez lehet egészen egyedi, lehet olyasmi is, mint ami itt szerepel, a lényeg, hogy minden esetben ezeket használjuk. Ugyanis ha állandóan változtatjuk a jelölések tartalmát, akkor utólag visszakeresve nem biztos, hogy rekonstruálni tudjuk az eredeti mondanivalót, ez pedig egy dolgozat vagy vizsga esetében igen kellemetlen lehet.

A rövidítések sorát rögtön azzal kezdjük, hogy minden órának vannak bizonyos szavai, aminek nem feltétlenül vannak állandó rövidítései, de aznap valamiért biztosan ezerszer le kell írjuk. Ezeknek érdemes adni már az óra elején egy rövidítést. Szabály: minimum egyszer írjuk le az teljes szót, fogalmat és mellé a rövidítését, pl.: tanulási stílus (TSt), tanulási stratégia (TStr). Innentől kezdve a teljes órán már bátran rövidíthetünk, mert évekkel később is tudni fogjuk, mi mit jelent.

Nézzük a kötőszavakat!

- és: a leggyakoribbak a gondolatjel (-) Magyarország-Japán, összeadásjel (+) Magyarország+Japán, és az 'and' jel Magyarország&Japán

- vagy: perjel (/) Magyarország/Japán, esetleg V Magyarország V Japán

- ezért, tehát, emaitt, ennek következtében, tehát az ok-okozat szerkezetnél egy nyíl (->) elesett -> sírt

- okozat - ok szerkezetnél, tehát a mert esetében, visszafele nyíl (<-) sírt<-elesett

- ugyan az, nem más, tehát ha hasonlóság van akkor egyenlőségjel (=) Japán=felkelő Nap országa

- nem ugyan az, eltérő, más áthúzott egyenlőségjel.

- majdnem, hasonló, olyasmi egy hulámvonal (~) pl.: bábaaszony ~ szülésznő

- növekszik, emelkedik, nő felfelé mutató nyíl,

- csökken, süllyed lefelé mutató nyíl, 

- kisebb nagyobb reláció jelek <>

- fontos = ! (érted!)

- nem, tagadás áthúzott nulla.

Nézzünk egy példát.

A tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására. Másképpen: az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy.

TSt = hajlam&fogékonyság -> TStr. alkalmazására = előnyben részesített külső&belső feltétel-mód.

Jó jegyzetelést! :)

Mobil appsok a kémiához

A kémia nem szexi, tudom én, de nagyon hasznos dolog. Sajnos sok helyen nem oktatják valami jól, pedig higgyétek el nekem, hihetetlen életérzés az, amikor egy átlátszó fehér folyadékot adnak neked, amiről nem tudsz semmit, majd három óra múlva nemcsak megmondod mi van benne, hanem azt is tudni fogod, hogy mennyi!

De azért ne csüggedjetek a kovelenskötéstől és elektronegativitástól szenyvedő barátaim, mert mint az most kiderült, a kémia beköltözhet az okostelefonodba is, és lássuk be, ez azért sokat javít a helyzetén.

PeroidocDroid

Létezik ugyanis a PeriodicDroid alkalmazás, amely egy interaktív, okos és kedves periodusos rendszer. Az alkalmazás persze ennél többet is tud. Egyrészt tartalmazza a klasszikus adatokat (rendszám, tömegszám), másrészt lehet benne kristályszerkezetre keresni, de még kvízt is szerkeszthetünk benne.

Aztán tovább kutakodva találtam egy másik érdekes kémiás alkalmazást, név szerint a Kémia Cheat Sheets-et. Ebben a programban már izgalmasabb dolgokban tehetünk feldezést: molekulák, reakciók, szerves vegyületek. Arra minden esetre nagyon jó, hogy gyakorolj vele.

Kémia Cheat Sheets

Végül a harmadik pedig egy érdekes kémiás játék és gyakorló program, a Perfect Chemistry Lite. Lehet benne kémiai egyenleteket rendezni, tesztelni az elemekről szóló tudásod és található benne egy glosszár is.

Perfect Chemistry Lite

PS: ja és persze mindezt angolul, így még az angol nyelvi készségeidet is fejlesztheted! :)

Tanulókártyák a telefonra

menü

A reggeli kávé szürcsölése mellett keresgéltem Nektek valami érdekes mobil alkalmazást, amikor rátaláltam az Anki-ra. Ettől annyira lelkes lettem, hogy egy gyors regisztrációt és letöltést követően már használom is, szóval tessék vigyázni, a dolog kissé addiktív! :)

képpel támogatott szókártya

Létezik ugyanis a ankiweb.net oldal - itt lehet egyébként e-mail cím és jelszó ellenében regisztrálni - és létezik egy AnkiDroid nevű ingyenes alkalmazás, amelyet a mobilodra tölthetsz le. Én az AppleStore-ban nem találtam meg.

A programmal tanuló kártyák hozhatók létre. A tanuló kártyákról itt már írtam szótanulókártya néven. Nos ez lényegében nem más. Az ott leírtakat annyival egészítem most ki, hogy nem csak szavakat lehet vele tanulni, hanem kérdések is beírhatóak, pl.: mi Litvánia fővárosa?, így gyakorolható a válasz.

Az alkalmazás lehetővé teszi saját kártyák készítését, sőt megosztását is. Ebből következik, hogy másik paklijait is elérheted, tanulhatod. A program még arra is képes, hogy figyelmeztessen a gyakorlásra, a telefonodra letöltött paklikat pedig offline bármikor tudod használni. A végére pedig egy angol nyelvű oktató film.

Jó tanulást!

Jegyzetelés - Mit érdemes leírni?

Azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés, ha jegyzetelésről van szó. Mert amikor a diákmesterember ül az órán és figyel (jobb esetben), akkor ugye szinte minden fontosnak és lényegesnek tűnik. De ha már egyszer jegyzetelünk, akkor mégsem írhatunk jegyzőkönyvet! Éppen ezért ott izibe', rögtön és ab sofort el kell tudni választani a lényegest a lényegtelentől.

forrás: precess.hu

Ehhez első lépésként tudnod kell, miről beszél a tanár. Mert az óra/előadás témája azért meghatározza, mi tekinthető fontosnak és mi nem. Például ha a töri órán egy háborúról tanultok, akkor valószínűleg az altémák a következőek lesznek: kirobbanás oka, körülményei; szövetségi rendszerek; legfontosabb csaták; háború lezárása, békeszerződések. Ha a téma egy költő vagy író életműve, akkor pedig a következőek érdemes figyelni: életrajz; stílusirányzat; legfontosabb művek; egy mű bemutatása. Bármi is legyen egy óra/előadás témája, az tehát mindig azt is megmondja előre, milyen altémákat érint, függetlenül a konkrét tartalomtól.

Másrészt ha alaposan megfigyelsz egy előadást/órát, akkor rájössz, hogy a tanár/oktató sem mindig ugyanúgy beszél. Olykor tényeket és információkat oszt meg (legfontosabb csaták helye és ideje, egy költő életútjának fontosabb állomásai), van, hogy folyamatokat mutat be (pl. társadalmi változások), és szerencsés esetben olykor sztorizik (Karinthy szerelmi kalandjai).

Azt talán mondanom sem kell, hogy mindhárom esetben eltérő szempontok szerint érdemes jegyzetelni és válogatni az elhangzottak között.

A tények és lexikális adatok azok közé tartoznak, amik közül én az órán nem szelektálnék. Ezeket leírni egyrészt nem nagy kihívás (1526. - mohácsi csata), másrészt a szelekciót érdemesebb otthon végezni. Ha már egyszer leírtad, otthon újra elővetted, akkor csak jobban érteni és tudni fogod, mire van szükséged és mire nem. Másrészt könnyen lehet, hogy az óra végére a tanár/oktató egyértelművé is teszi, mindebből mit kell megtanulni és mit nem.

A folyamatok lejegyzeteléséhez két trükköt kell tudni: (1) megtalálni az adott jelenség kulcsszavait, (2) a folyamatot vizuálisan megjeleníteni.

A kulcsszavak megkeresése nem könnyű feladat. Tegyük fel a kérdést közösen: melyek egy mondat kulcsszavai és hogyan találhatóak meg? Ebben az értelemben kulcsszónak a mondat azon szavait értem, amelyek mentén az eredeti mondat jelentése helyreállítható, rekonstruálható. Nézzünk egy példát!

A tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására.

Most kiemelek néhány szót a mondatból, lássuk meg, csak ezek mentén megmondható-e, mit állított az eredeti mondat: egyfajta, sajátos, alkalmazás.

És ebben az esetben: tanulási stílus, hajlam, fogékonyság, tanulási stratégia. Nagy ugye! :)

Nyilván ilyet játszani az órán nem lehet. De ha elég sokat gyakoroltad, akkor hidd el, már egyre gyorsabban és profibb módon találod meg egy szóbeli előadás legfontosabb kulcsszavait.

Igazán azonban akkor lesznek hasznosak a kulcsfogalmak, ha a köztük álló kapcsolat is valahogy megjelenik. A példánknál maradva valahogy így:

tanulási stílus = hajlam&fogékonyság->tanulási stratégia

Ha megfigyeled itt már vizuálisan is megjelentek azok a logikai kapcsolatok, amelyek ezeket a szavakat összekötik, így az eredeti mondat is könnyebben rekonstruálható.

Ezekről a jelölésekről szól majd a következő bejegyzés.

Több mint órarend okostelefonra egyetemistáknak

Ezt az alkalmazást kifejezetten egyetemistáknak tudom ajánlani, egy darabig az én telefonomon is megvolt. Amivel több, mint egy órarend, hogy felvihetők benne a vizsgák időpontjai is, ezekről értesítőt is küld (ha netán elfelejtenénk). Lehet benne ToDo listát vezetni, továbbá az osztályzatokat is is kezeli. Ez itt most valamiért német, nekem egy korábbi verziója volt meg, ami angol nyelvű volt.

menü

esemény felvitele

widget funkció

osztályzatok, átlagok

heti órarend

Órarend az okostelefonodon

Egyik nap a városban utazva a villamoson fiatalok egy csoportját pillantottam meg, amint éppen az okostelefonjaikkal csináltak ezt-azt. Ekkor hasított belém a villám, hogy ebben iszonyatos téma és potenciál van, mármint megtanítani a fiatalokat arra, hogyan használhatják tanulási segédeszközként a telefonjukat. Mert az mindig ott van, az alkalmazások áruháza pedig kimeríthetetlen lehetőségeket rejt.

Így rögtön az első application, amit bemutatok, az egy órarend program, leírása és a letöltés linkje itt tekinthető meg.

A program alkalmas arra, hogy felvidd az órarendet. Ismeri az A és B hét rendszerét, és ahogy a igencsak komikus magyar google fordítást olvasom, még a házit is fel lehet benne írni.

Amennyiben letöltötted és kipróbáltad, tapasztalataidat, észrevételeidet oszd meg velünk egy komment formájában!

Jegyzetelés - az alapok

A legutóbbi bejegyzésben ott hagytam abba, hogy jegyzetelni több, mint jegyzőkönyvet készíteni. Ahhoz, hogy jó jegyzeteket készíthessünk, három fontos dologra van szükségünk:

1. Meg kell értenünk azt, amit az előadó/tanár mond.

2. Kell egy tömörítő "program", amelynek segítségével az elhangzottakat lerövidítjük.

3. Ki kell tudni ezt követően "csomagolni" a jegyzetet.

Ezen a héten egy olyan jegyzetelési technikát mutatok be, ami abban segíthet, hogy jobban megértsd és követni tud a tanórát.

Még mielőtt azonban erre rátérek, engedjétek meg, hogy tegyek egy kitérőt. Ugyanis az, hogy megérted-e a tanár mondanivalóját, nem csak attól függ, hogyan jegyzetelsz vagy figyelsz-e, hanem sok minden egyébtől is. Gondolj bele, ha ma beültetnélek egy kvantumfizikai előadásra, bármilyen profi jegyzetelő is vagy, nem hiszem, hogy sokat megértenél az elhangzottakból. Tehát fontos a tájékozottság. Másnem annyira, hogy elolvasod az előző óra jegyzetét. Vagy a tankönyv idevonatkozó fejezetét egyszer átlapozod. Isten ments, hogy a szünetben töri könyvet olvass, annyit azonban megtehetsz, hogy legalább megnézed a képeket és elolvasod a vastagon szedett szavakat. Hidd el, sokat segítenek ezek is abban, hogy ne nézz teljesen hülyén az órán.

Az általam kiválasztott módszer lényege, hogy fektesd le az A4-es füzetedet, tehát a hosszú éle legyen fenn. Oszd el a lapot 1/3-2/3 arányban, illetve hagy egy rövidebb sort a legtetején a címnek.

A rövid fejlécbe kerül a dátum, az előadó/tanár neve (amennyiben szükséges, ez főként az egyetemistákra vonatkozik), a tantárgy/kurzus neve.

Az 1/3 részbe kerülnek a jegyzet főbb vázlatpontjai. Például az ókori Athénről tanulva ilyen lehet a "Gazdaság", "Társadalom", "Politika"...stb. Azok a fejezetek, alfejezetek, amikről tanultok.

Ide kerülhetnek még kérdések. Ezeket általában el szokták hagyni, pedig a kérdések különösen fontosak. Ennek több oka is van. Egyrészt ha valami nem világos, akkor azt itt leírhatod magadnak. Pl.: Mit jelent az, hogy arisztokratikus köztársaság? Miért nem vett részt Athén a gyarmatosításban? Mi történt ezzel párhuzamosan Spártában?

Másrészt a kérdezés, mint műfaj, segíti a megértést. Hidd el, ha kérdéseket tudsz megfogalmazni egy témához kapcsolódóan, akkor már nem is vagy olyan messze. (Egyszer, ha majd időm engedi, elmesélem, hogyan mentette meg a kérdezés egy tanítványomat a kémia egyestől úgy, hogy mást sem csinált, csak kérdezett!)

Az ide felírt kérdéseket aztán fel is teheted a tanárnak, ha nem kapsz rájuk választ az órán (a tanárok értékelni szokták az ilyesmit), de az is lehet, hogy a kérdés nem is fontos, csak akkor és ott eszedbe jutott. Aztán ha nagyon érdekel, még mindig utána nézhetsz a neten vagy ne adj' isten a sulikönyvtárban.

Szóval én csak ajánlani tudom, hogy kérdezz, ha nem is hangosan, de legalább a jegyzetedben!

elrendezés az A4-es lapon

A másik 2/3 magának a jegyzetnek szolgál. Itt kifejtheted - természetesen kulcsszavakban - azokat a témákat, altémákat, amiket az órán érintetek. Az, hogy mindezt hogyan lehet megtenni, egyelőre legyen a jövő zenéje, mondjuk a jövőhété!

PS.: csak hogy lássátok, megosztom Veletek az egyik ilyen módszerrel készült jegyzetemet. Ne lepődjetek meg, még Németországban készült, funkcióját tekintve hospitálási napló.

Új tanév, új probléma: a JEGYZETELÉS

"De akárhogy figyeltem az igazgató bácsira, nem láttam, hogy a tanév mikor nyílt meg, pedig előtte még szólt is, hogy most fogja megnyitni." - Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami

Ugyan még szinte nyári meleg van, de már el is kezdődött a 2012/2013-as tanév. Sok a változás a sulikban, új tanterv, kötelező iskolai  közösségi szolgálat, de egy biztosan változatlan és ez a tanulás. Sőt, ha jól olvasom a híreket, akkor kössétek fel a gatyátokat, mert a tudás szeptembertől úgy tűnik újra leginkább lexikális adatok, évszámok, nevek, tények visszaadásáról szól hivatalosan. (Csak a politikai korrektség jegyében elmondom, hogy egyesek szerint tudni ennyire nem egyszerű, mert szerintük a tudás nem csak információ, hanem készség is, pl.: nem elég tudni a másodfokú egyenlet megoldó képletét, meg is kell tudni oldani azt.)

Akik az elmúlt egy évben követték a SpeckoPedet, azok tudják, hogy itt főként a tanulási technikákkal, trükkökkel és stratégiákkal foglalkozom. Ezek hasznos tanácsok mindenkinek, bár az eredeti ötletet a tanulási zavarokkal (értsd diszlexia, diszkalkulia) küzdőknek való segítség nyújtás adta.

Mivel a tanév általában azzal indul, hogy sokat kell jegyzetelni az első röppentyűig, ezért gondoltam évkezdési csomagként - radír és ceruza helyett - tőlem ezt kapjátok ajándékba.

Amikor én voltam diák, azt gondoltam, hogy jegyzetelni pofon egyszerű dolog, mert "csak" le kell írni azt, amit a tanár mond. Csak rövidebben. Meg Magyarország helyett elég, ha az írom Mo.

Pedig a jegyzetelés ennél kicsit több. Képzeld el, hogy egy házat nézel éppen. Mondjuk ezt:

Forrás: odyseja.com.pl

Van egy teljes órád megnézni, majd azt a feladatot kapod, hogy írd le ezt a házat másnak, de úgy, hogy nem használhatsz képet hozzá. Csak beszéddel. Vajon milyen stratégiát választanál? Honnan kezdenéd? A formájával? A színével?

Ha igazán jól akarod visszaadni ennek - egyébként Hunderwasser által tervezet, Bécsben megtekinthető - háznak a lényegét, akkor először is:
1. Meg kell értened! Ha nem érted a ház lényegét, akkor nem tudok visszaadni. Legfeljebb részletekre emlékezhetsz, de az összkép sosem fog összeállni.
2. Találnod kell valamilyen rendszert, egyfajta kognitív "tömörítő programot", aminek a segítségével leegyszerűsítheted az egészet.
3. A "tömörített" adatokat ki kell tudni aztán tömöríteni és értelmezi kell.

Na pont ez igaz a jegyzetelésre. Mint mindent, ezt is lehet stratégia nélkül, durrbelebalázs módjára csinálni, de remélem a példán keresztül megértetted, miért ne várj ettől sokat.

Ha jól akarsz jegyzetelni, akkor valami olyasmit kell tenned, amit megfelel a három lépésnek, magyarán (1) értened kell, amit jegyzetelsz, (2) valahogyan tömörítened kell, majd a végén (3) ki kell tudnod csomagolni.

Ebben a hónapban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogyan érdemes jegyzetelni. Addig is kössétek be a tankönyveket, ragasszátok a vinnyettákat, hegyezzétek a ceruzákat! A jövőhéten folyt.köv.