2012. december 22., szombat

Négy tétel kipipálva és a rózsaszín szövegkiemelő száműzve

Túl vagyok az első héten. Átnéztem négy, azaz 4 tételt, bár nem egészen pontosan az előre meghatározottak szerint.
Az stratégiámon annyit változtattam, hogy kimaradt a kérdésfeltétel, a gondolattérkép elkészítését követően azonnal elkezdtem felmondani a tételt. Azért változtattam, mert egyrészt feleslegesen meghosszabbította volna a feldolgozás idejét, miközben ennyi után is sikeresen fel tudtam mondani az anyagot.

Érdekes felfedezést tettem: nem szeretem a rózsaszín szövegkiemelőt. De olyan szinten ellenérzést kelt bennem, hogy inkább száműztem szegény a környékről. Azt is észrevettem, hogy nehezebben tudom rávenni magam a munkára, ha egy szöveget azzal emeltem ki. Nem is gondoltam volna, hogy a tanulási motivációnak ilyen tényezői is vannak. Így most a porondon a sárgát és a zöldet szerepeltetem. Nem tudom megmondani miért, de valamiért azt gondolom, hogy a két szín alkalmazása jobb, mint az eggyé. Majd kiderül. Vagy nem, de az sem baj!

Aztán ma megint változott a stratégia, ugyanis V. a feleségem, J-vel, barátnőjével sütött nálunk. Nos ugyan a blogon még eddig nem dolgoztam fel a megfelelő tanulási környezet témáját, de azt azért sejthetitek, nem éppen ez az. Így én végül elzarándokoltam G-hez, egy barátomhoz, aki szintén vizsgára tanul. Voltak ezzel kapcsolatosan kételyeim, ugyanis ismerem magam, ha nincs kedvem tanulni, bármit és mindent képes vagyok kitalálni, csak az anyaggal ne kelljen foglalkozni, ami ugye sokkal könnyebb, ha más is ott van és lehet beszélgetni, bosszankodni az anyag felett ("hát ezt meg minek megtanulni...", "egyszer képzeld vizsgáztam, és...."). Szerencsére G és én nagyon fegyelmezettek maradtunk és szépen csendben tanultunk.

A mai nap még valami nagyon fontos felfedezést tettem, mondhatni fontos szabályt alkottam. Szóval sose hagyj olyan tételt egy napon utoljára, ami hosszú és nem érdekel. Én ma belefutottam ebbe a hibába és mondanom se kell, azt hittem, meghalok, mire végére értem. A végeredmény pedig egy silány, ötlettelen és kissé összecsapott gondolattérkép...határozottan kár érte!

Ha már a gondolattérképeknél tartok, azt hiszem, elértem az eddigi rekordomat, már ami azt illeti, mennyi információt tudok betömöríteni kulcsszavak formájában egy A4-es lapra. Felmerült bennem a kérdés, ennek vajon mennyi értelme van (fotó mellékelve), mennyire használható és rekonstruálható így a tananyag?
Először is fontos előny, hogy én ezt ugye már tudom, tudtam, tehát semmiképp sem ismeretlen anyagról van itt szó. Másrészt én a gondolattérképet arra használom, hogy legyen egy összképen a tételekről, nem tűntetek itt fel minden apró részletet.

Részlet egy motivált mindmapből. Itt még nem került tiltólistára a rózsaszín kiemelő!
Azt hiszem, az ilyen helyzetekben az okoz igazi nehézséget, hogy megjegyezzem, mikor melyik beépült panelt kell "bekapcsolni" egy-egy tételnél. Mondok egy példát! Van egy olyan panel a gyógypedagógus fejében, hogy Piaget és a fejlődési szakaszok, ami egy kicsit a mi munkánk egyik alapköve, tehát sok mindenhez jó és  passzol. A szakaszokat tudom és le is tudnék akár még ma vizsgázni belőle, viszont nem minden esetben tudom, hogy melyik tételhez kell, melyikhez nem.

Most jön egy kis szünet, Karácsony és mindenmás, de az ünnepek között is tervezek tanulást.

Békés és áldott Karácsonyt kívánok mindenkinek! És persze jó tanulást az új évben is!

2012. december 18., kedd

Amikor a hóhért akasztják

Államvizsga, záróvizsga, végső nagy megmérettetés, az utolsó alkalom, hogy megszívassanak (mondjuk eddig sem tették)...sötöböm, sötöböm. Ezeken a néven fut az egyetemista életemet egyelőre (remélem csak ideiglenesen) lezáró utolsó vizsga. A paraméterek: 23 tétel, kb 700 oldal, egyes tételek két féléves kurzust foglalnak magukba (pl.: diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia így egyben).

Ugyan nagyon hasznos, ha az ember osztja és szórja a tudását, de gondolom a példa sokkal ragadósabb, ezért arra jutottam, megosztom Veletek azt, ahogyan az államvizsgára készülök. Szóval akasztják a hóhért! (A másik lehetőség, hogy ebben az időszakban gyakorlatilag felfüggesztem a blogolást.)

Vannak félelmeim. Először is természetes módon félek a kudarctól, mert milyen írtó ciki már, amikor kiderült, hiába tudok és ismerek számtalan tanulási technikát, ha a saját tanulásomról van szó, kissé maradi és kevéssé hatékony vagyok.
A kinyomtatott tételek
Másodsorban a dolognak komoly tétje is van, ha ezt a vizsgámat teljesítem, a tudomány szent nevében felruház az eltebégégyéká a joggal, hogy garázdálkodjak a társadalom kognitív pályáin, ami nagy felelősség.

Mint a projektmenedzsment fogalmát ismerő, tudatos, metakognítíve fejlett (remélem), átagos intelligenciájú, tűrhető motoros képességekkel rendelkező (ezt egyesek valószínűleg vitatnák) hallgató, tervet készítek, végrehajtok és a végén remélem ünnepelhetek is.

Kezdjük az elején, tehát tervkészítés!

Időbeli tervezés
Az államvizsga hetéig (január 14-18) van bruttó 33 napom (ez esetben úgy számolok, hogy 14-én, rögtön az első nap vizsgázom). Bruttó, mert ugye nem minden nap tudok tanulni, munka, család és karácsony is van a világon. Reálisan számolva van ezen a héten három fél napom, amikor délelőtt tudok tanulni, plusz egy teljes nap a szombat.
23-25-ig biztosan oda sem jutok, főzés, takarítás, szenteste, karácsony.
Aztán 26-tól egészen 31-ig ismét tiszta sor, 1-je ugyebár a szilveszter függvénye, bár nem tervezek különösen nagy ereszd-el-a-hajamat, de akkor is, legalább az esélyét hagyjuk meg!
2-tól kezdődően szabadságolom magam, nincs se munka, se karácsony, tehát egészen a Nagy Napig (továbbiakban csak NN) teljes erőbedobással ezzel tudok foglalkozni.
Mindez összesen máris nettó 19,5 nap! (Úramistennemfogokvégezni!!!!444négy!) De ez sem teljesen igaz, mert jó volna, ha a vizsga előtti 2 napban már csak ismételnem kellene, nem pedig új anyaggal foglalkozni, tehát aktív tanulással eltöltött napok száma: 17,5, ismétlés: 2 nap.
Következtetés: elosztva a tételek számát a napok számával (23/17,5= 1,3142) kiderül, hogy minden aktív tanuló napon 1-2 tételt kell megtanulnom, ami nem is feltétlenül rossz szám.

Erőforrások
Szerencsés helyzetben vagyok. Egyrészt a bölcs elődök már kijegyzetelték a megadott szakirodalmakat és meg is osztották velünk, velem. Másrészt az évfolyamom már végzett (túlcsúszó igen, de nem az én hibám, a gyakorlatom 3 helyett 5 hónapos volt), tehát közvetlenül őket is tudom zargatni a kérdéseimmel (tudjátok, hogy akkor most azt kérik vagy sem és társai).
Viszont így is híjján vagyok egy tételnek, ezt még be kell valahonnan szereznem.
Aztán erőforrásaim közé sorolnám az itthon felhalmozott tanulásmódszertani irodalmat, ha valamivel nem boldogulok, lesz mihet nyúlnom. :)

Sorrend
Eddig azt csináltam, amit a legtöbben, tehát elkezdtem az első tételnél és szép sorrendben haladtam a végéig (jó esetben.) Ehhez képest most azt találtam ki, hogy átvariálom a sort. Először is azt veszem figyelembe, egyes tételek milyen hosszúak és nehezek. Amikor két tételt tanulok, akkor igyekszem egy hosszabb&nehezebb - rövidebb&egyszerűbb párost kialakítani.
Most még az elején vagyok, ezeken a félnapokon csak egy tételt nézek át, abból is ma egy közepesen nehezet, mintegy ráhangolás képpen.
Aztán igyekszem a számomra érdekes témákat a végére hagyni, ismerem magam, az idővel csökkenni fog a tanulási motivációm, tehát nem árt, ha vészes napokra maradnak azok a tételek, amelyek éjszaka, holtfáradtan is lelkesíteni tudnak. :)

Egyéb tevékenységekkel való tervezés
Muszáj. Mert ha azt hiszed, hogy az élet respektálja, hogy államvizsgázol, akkor tévedsz. A villanyórát be kell akkor is jelenteni (novemberben simán elfelejtettem, mint ahogyan októberben és szeptemberben is), karácsonyi takarítás, munka (filmforgatás, telefonos kör, mentorálás...stb.) Most egyelőre ezzel is elégedett vagyok, mert számoltam velük (egyrészt a bruttó-nettó napok kiszámításakor), tehát nem lehet gond.

Alkalmazott módszerek
Nos nagy az anyag, sok az olvasni való. A következő technikát találtam ki:
1. Átfutom a tételt, megnézem miről szól, vannak-e benne képek, ábrák, mik a főbb fejezet címek...stb. Megfogalmazok kérdéseket a tétellel kapcsolatosan.
2. Alaposan átolvasom a tételt, a kulcsszavakat kiemelem két színnel. Az egyik szín a főbb témákat jelenti, a másik az altémákat.
3. A kiemelések alapján gondolattérképet készítek, de nem részleteset. Elvileg mindent, ami itt szerepel, már tanultam egyszer, sőt, le is vizsgáztam belőle. Nem akarok mindent kijegyzetelni ide, inkább csak szeretném, ha ez eszembe juttatná a tanultakat.
4. A gondolattérkép mentén elmondom a tételt, jelölöm a térképen, ahol bizonytalannak, hiányosnak érzem magam.
5. A jelölt részeket ismét átolvasom.
6. Végezetül a megfogalmazott kérdéseimet megválaszolom fejből!
Kíváncsi vagyok, mennyire lesz működőképes a rendszer. Bármi is legyen, itt beszámolok róla! :)

Teendők tehát a mai délelőttre:
- átnézni a tételsort,
- szokni a gondolatot, hogy ezt meg kell tanulni,
- átnézni a jegyzeteket, mennyire tartalmazzák a megadott szakirodalmakat,
- egy tételt kiválasztani és feldolgozni a tervezett módon.

Folyt. köv.

2012. december 7., péntek

A grafikon

Folytatva tehát a november hónap témáját decemberben, kerüljön a terítékre a grafikonok olvasása és készítése.

Hogyan olvasd a grafikon?
Bocsánat, ha nagyon szájbarágós leszek, de kezdjük a legelején. A grafikonnak van két tengelye (optimális esetben egy függőleges és egy vízszintes), illetve maga a grafikon. Fontos alapelv, hogy a grafikonokból (hacsak nem egészítik ki táblázattal, esetleg írnak bele számadatokat is) nem tudsz pontos statisztikákat kiolvasni, csak trendeket, folyamatokat.
Lássunk is egy klasszikus példát. Amit láttok, egy befektetési cég (nevét fedje jótékony homály) eltérő típusú beruházási portfolióinak éves hozamai.

1. lépés - Mi a grafikon címe?
Ennek most nincs, a honlapon, ahol találtam, visznt volt már cím, melyet meg is adtam a bevezetőben.

2. lépés - Mit mutatnak az egyes tengelyek?
Ha megnézed, akkor vagy található az egyes tengelyek mellett felirat cimke, vagy a tartalom magától érthető. Ilyen ez a grafikon is, ahol az alsó tengelyen az éveket látjuk. A függőleges tengely akár homályos is lehetne, de a címből tudjuk, hogy az egyes portfoliók hozamait látjuk, így erős magabiztossággal gondolhatjuk, hogy ez volna a hozam maga százalékos arányban. Tehát ha nem tudod, mit jelent a tengely és még cimke sincs, akkor segít a cím!

3. lépés - Van-e jelmagyarázat? Ha igen, mit árul el?
A jelmagyarázat lényege, hogy minden egyéb fontos információval ellásson, ami a grafikon értelmezéséhez szükséges. Jelen esetben azt mutatja meg, mely vonal melyik portfolió típust mutatja.

4. lépés - Tedd fel  kérdés: mit is látok én itt voltaképpen?
Ez a kérdés segít abban, hogy leellenőrizd, mennyire értetted meg a grafikont. Ha meg tudod válaszolni egyetlen mondatban, akkor érted. Ha nem, akkor még gondolkozz el rajta vagy kérj segítséget.
A példánknál maradva ennél a következő dolgot látjuk: Hogyan alakult az egyes befektetési portfolók hozamai az évek során egymáshoz képest.

5. lépés - Figyeld a trendeket! Hogy mit?
Mit érdemes megfigyelni egy grafikonon? Nos egy grafikon tud a) növekedni, b) csökkenni, c) stagnálni. Mikor növekedett? Mikor csökkent? Mikor stagnált? Vannak csúcs- és mélypontok. Hol, mikor?
Aztán két grafikon tudja egymás metszeni. Mit jelent a metszéspont? Mi történt ott? Pl.: 1998 és 1999 között a három grafikon metszi egymást. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a három befektetési típus azonos mértékű hozamot produkált. Ez az év egyben forduló pont volt a "növekedési portfolió"-val rendelkezők számára, mert elkezdett növekedni a hozamuk.
Aztán többgrafikon nemcsak metsző lehet, hanem párhuzamos is. Ilyen esetekben azonos trendeket figyelhetünk meg, csak éppen eltérő szinten. Pl.: 2004-et követően minden befektetés hozama azonos mértékben csökkent (egyformán meredeken lejtenek a grafikonok).


2012. november 14., szerda

A kördiagram

Egy ideje már meghirdettem, hogy a számítógép után novemberben egy kicsit papírosabb témák felé evezek, méghozzá a diagramok, grafikonok világába. Azt tapasztalom, hogy egyre inkább körbevesznek minket a különféle ábrázolások, az én külön kedvenceim az infografikák, ahol töményen de azért befogadhatóan találunk meg rengeteg adatot.

Noha a grafikonok és diagramok olvasása korántsem könnyű vagy egyértelmű. Így az édes novembert annak szentelem, hogy sorbavegyem a leggyakoribb ábrázolási módokat.
Mindjárt itt a kördiagram.Vegyük például a Humusz (azaz Hulladék Munkaszövetség) által készített és bemutatott körkérdés eredményeit:
Mi miről árulkodik mindez, hogyan olvassuk a kördiagramot?
Először is ajánlott a diagram címét elolvasni, innen derül ki, hogy egyáltalán mit látunk. A példánkban szereplő arra ad választ, hogy a Humusz olvasói milyen válaszokat adtak arra a kérdésre, mit csinálnak a szerves hulladékkal.

Másodsorban érdemes megnézni a jelmagyarázatot, ha van. Itt most nincs, de minden körcikk mellé odaírták a jelentését. Ez gyakorlatilag megfelel a jelmagyarázatnak.

Mit jelentenek a százalékos értékek? A kördiagram minden esetben egy csoporton belüli alternatívák arányát mutatja meg, tehát hány százalék mondta azt, hogy komposztál vagy kidobja a kukába. Ami fontos, hogy a csoportok között nincs átfedés (nincs olyan, aki a szerves hulladékot komposztálja és ki is dobja a kukába egyszerre), a százalékos értékek összegének minden esetben 100-nak kell lennie.

Ebből ered, hogy kördiagramban a válaszok akkor ábrázolhatóak, ha a válaszadók a választási lehetőségek közül csak egyet jelölhettek meg, többet nem. Arra egy másik grafikon alkalmas, de azt majd legközelebb!

2012. november 12., hétfő

Olvasói levél - Miki

Kedves Kiss úr. Laci?
Email címedet az interneten találtam keresgélés közben.
Hogy mit kerestem!?
Jelenleg a Széchenyi Egyetemre járok gépészmérnöki képzésre levelező tagozaton.
Ami azt jelenti, hogy havi szinten egyszer el kell menni Győrbe, ott van egy konzultáció, jegyzetet le kellet tölteni a neten keresztül. És ennyi.
Tanulj otthon ahogy tudsz!
Tíz év kihagyással kezdtem el újra tanulni így már harmincegy éves fejjel.
Így találtam rá a blogodra és a tanulással kapcsolatos írásaidra.
Kérdésem az volna hogy ha én jegyzeteken keresztül tanulok, akkor a te instrukcióidat, amit a tanulással kapcsolatban leírtál, lehet e követni?
Nem tankönyvből hanem Egyetemi jegyzetekből próbálok tanulni.
Ha pár mondatban le tudnád írni tapasztalataidat hogy te hogyan tanultál hatékonyan azt megköszönném.
Remélem levelemmel nem zavartalak.
Üdv Miki Szombathelyről..

Kedves Miki!

Először is köszönöm a leveledet, hadd gratuláljak a tanulmányaidhoz. Érdekes kérdést vetsz fel, így engedd meg, hogy nagy nyilvánosság előtt válaszoljak, mások számára is érdekes lehet.

Hadd szögezzem le az elején, hogy mint gyógypedagógus elég kevés tapasztalatom van a műszaki tudományok terén, így csak ködös képem van arról, milyen is egy egyetemi jegyzet felétek, de azért teszek egy próbát.

1. Szöveghez, leírásokhoz két dolgot javaslok. Egyrészt sokat segíthet, ha hatékonyan ki tudod emelni a szöveg lényegét. A szövegkiemelésről itt találsz bejegyzést.
Általában azok, akik műszaki tudománnyal foglalkoznak, inkább vizuális típusok, ezért én a helyedben a kiemelt szövegrészletekből gondolattérképet készítenék. Ezt megteheted papíron is, de ma már több online gondolattérkép készítő program is a rendelkezésedre áll, én a mind42.com-ot használom, de itt találsz egy gyűjteményt, ahol szemezgethetsz kedvedre! Ezt a technikát azért ajánlom, mert:
- segít abban, hogy legyen az anyagról egy globális képed,
- segít észrevenni és megtanulni a különböző elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket,
- könnyebben tanulod meg az anyagot, mintha csak magolnál,
- végül ha tényleg vizuális típus vagy, akkor könnyebben tanulhatsz vele, mint nélküle.
Aztán vannak egészen hasznos "magolási" technikák, amelyekkel hatékonyabban lehet megtanulni az anyagot, erről itt olvashatsz.

2. Gondolom sok az ábra és rajz a jegyzetekben, amelyeket szintúgy tudni kell. Erről vegyipari technológia órák rémképei sejlenek fel előttem (a műszaki analfabétizmusom így nem teljesen igaz). Ott a bonyolúltabb folyamatábráknál egy dolog működött: le kellett ülni egy tollal és papírral, és át kellett rajzolni kétszer-háromszor a kapcsolási és szerelési rajzokat.
Ezt annyival egészíteném ki, folyamatábra esetében segít, ha a folyamat logikáját tanulja meg az ember, tehát az egyes nyilakra ráírni, jelezni, itt mi történik és miért? Az egész esetében ennek a lépésnek, elemnek mi a funkciója, hogyan járul hozzá a végeredményhez.

3. Képletek, számítások. Szintén a műszaki tudományok sajátja a nehezen megjegyezhető képletek sora, sajnos ebben tényleg nulla tapasztalatom van (ha ebben olyan nagyon sikeres lettem volna, ma valószínűleg nem mint gyógypedagógus, hanem mint vegyészmérnök beszélgetnénk), így csak a szakirodalomra tudok hagyatkozni.
A legtöbb tanulásmódszertani kézikönyv a következő technikákat javasolja:
a) Másolás (lsd. folyamatábrák, rajzok).
b) Memória kampó, azaz a képlet egyes elemeit valahogy próbáld rögzíteni a fejedben. Mondjuk elképzeled, hogy a képlet egy ház, amelyben az egyes elemek laknak. Elképzeled, ki hol lakik a házban (nyilván a képletben betöltött szerepe szerint).
c) Mondóka készítés. Mondjuk az alábbi képletre a következő módon. p*v=n*r*T, Pappék és Vargáék kertje épp akkora, mint Nagyék, Rőthék és Tóthék kertje. Ennek alapja, hogy egyetlen értelmes mondatot szószerint könnyebben tanulunk meg, mint egy első ránézésre értelmetlen képletet.

+1 Idő és önszervezés. Sokak számára ez is gondot okoz, noha Te erre nem kérdeztél rá. De ha valaki munka mellett tanul, akkor fontos kérdés, hogy képes-e hatékonyan beosztania az idejét. Az munkaszervezés néhány alapvető szabálya:
- Mindig az elméleti feladatokkal kezdj és utána nyúlj a gyakorlati feladatokhoz.
- Mielőtt neki állsz tanulni, mérd fel, milyen feladataid vannak, és ezek megoldási vajon mennyi idődbe fog kerülni. (Olykor érdekes tapasztalathoz lehet jutni, ha órával méred megoldás közben).
- Érdemes napi, heti esetleg havi tervet készíteni, hogy mikor mennyi időt tudsz a tanulással foglalkozn munka mellett, ezekhez az időszakokhoz feladatokat, megtanulandó anyagot rendelni, hogy lásd, mindenre marad-e időd.
- Rangsorold a feladatokat. Ami nekem bevált, az egy négyes rendszer, amiben valami lehet:
  • fontos - nem fontos
  • sürgős - nem sürgős
Így lesznek feladatok, amelyek fontosak és sürgősek, ezekkel érdemes kezdeni. Aztán vannak, amelyek fontosak, de nem sürgősek, ők maradhatnak későbbre. Aztán van a sürgős de nem fontos, továbbá a nem sürgős és nem fontos, az utóbbi a potenciálisan elhagyható feladatok.

Remélem tudtam segíteni. Sok sikert a tanuláshoz!

Laci



2012. október 31., szerda

Miért érdemes a tanulással magával foglalkozni?

Igazából ez az a kérdés, amit sosem válaszoltam meg nektek. Pedig a válasz korántsem annyira egyértelmű, mint azt én gondolnám.

A kérdés megválaszolásához hadd indítsak egy kicsit messzebbről! Van egy csodálatos alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalun. Ők az ország egyik legszegényebb térségében folytatnak művészeti nevelést (és még sok ezer mindent). Az kezeik közül kikerült gyerek elképesztő képeket festenek. Vajon miért? Talán Berettyóújfalu és környékén volna valami a vízben? Nem hiszem, egyszerűen a gyerekeket megtanítják rajzolni. Bánni a festékkel és az ecsettel. Egy gyerek sem lesz tehetségesebb a művészeti oktatás hatására, de fejlődhet abban, ahogyan a fejében megjelenő képet megalkotja.
Forrás: igazgyongy-alapitvany.hu

Kevesen vitáznának velem abban, hogy a tehetségünkön, vagy éppen a tehetségtelenségünkön nem tudunk változtatni. Azonban Edison mondta azt egyszer, és most minden tudományos igényességet nélkülözve elhihetjük neki, hogy a zseni 1% ötlet, 99% megvalósítás.

Tehát az, hogy mennyire leszünk sikeresek, nem feltétlenül azon múlik, mennyire vagyunk tehetségesek, miyen területen születtünk zseninek vagy éppen középszerűnek, hanem sokkal inkább attól függ, képesek vagyunk-e és ha igen, akkor hogyan, az ötleteink, a terveink megvalósítására.

Hogyan érvényes mindez a tanulásra? Vannak emberek, akiknek maguktól megy a tanulás, mintha egész életükben erre trenírozták volna őket. Ők lesznek egy-egy osztály ékkövei, aztán persze, hogy az ún. ÉLETBEN mennyire állják meg a helyüket, már egy másik kérdés.

De mi van azokkal, akik nem születnek az évszázad tehetségének? Az ő teljesítményük, akár csak a berettyóújfalusi gyereké, attól függ, megtanulnak-e tanulni. Pontosabban milyen eszközök, tervek, stratégiák állnak a rendelkezésükre ahhoz, hogy felkészüljenek egy dolgozatra vagy feleletre. 

Nyílván érthető, hogy aki tudja, hogyan lehet évszámokat könnyen és gyorsan megtanulni, hogyan lehet jól megtervezni és meglakotni egy fogalmazást, hogyan tanuljon a könyvből, sokkal jobban tanul és jobb eredménnyel, mint azok, akik "csak" nekiállnak a feladatoknak és lesz ahogyan lesz. Cardelle Elavar amerikai kutató tanulási technikákat és stratégiákat kezdett el tanítani kísérletképpen egy iskolában. Azt tapasztalta, hogy a tanulók teljesítménye átlagosan 295%-kal növekedett (a gyengébben teljesítőké valamivel nagyobb mértékben). Mintegy mellékhatásként továbbá arról számolt be, hogy nemcsak a teljesítményük, hanem a tanulási motivációjuk is megnőtt. Képzeld el, milyen lehet nemcsak jól tanulni, hanem szeretni is tanulni!

Ez adta voltaképpen a SpeckoPed ötletét. Mert azt látom, hogy nem tudunk tanulni, épp ezért nem is szeretünk. Nem tudjuk mihez hogyan fogjunk hozzá, rég odaveszett az a bizonyos "józan paraszti ész". A legtöbb suliban, ahol van tanulás technika, általában a felsőbb osztályoknak tanítják, mondjuk 12-ben. Persze akkor is fontos, de igazán ezzel kellene kezdeni, nem? Azzal, hogy mielőtt bármit is tanítanánk, megmutatjuk, hogyan kell tanulni!

Mert végső soron az volna az iskola lényege, hogy ott a diákok tanuljanak, nem pedig az, hogy a tanárok tanítsanak. Mégis a hangsúly az utóbbin van.

2012. október 29., hétfő

Csillagok, csillagok

Ma reggel a kávém és egy nagy halom zsepi mellett üldögélve (a hétvégén ugyanis sikerült iszonyatosan megfáznom) eszembe jutott, hogy mennyire szerettem gyerekkoromban a csillagászatot. Egy időben még csillagász is szerettem volna lenni, a kedvemet akkor vették el, amikor kiderült, hogy ahhoz rengeteg matek és fizika kell. A gyerekkori rajongásból annyi megmaradt, hogy még most is szeretem a csillagos eget bámulni, és ha nagyon megerőltetem magam, akkor nyáron megtalálom az Orion csillagképet.

Viszont találtam egy helyes mobil alkalmazást, egy igazi zsebplanetáriumot. Az átlagos értékelést 4,2 ami egészen jó eredménynek számít. Sok mindent tud a kicsike, pölö megnézhetjük az eget a fölgkerekség - ésezt most értsd szó szerint - bármely pontjáról, akár a déli sarkról is. GPS-szel összekötve megkeresi a tartózkodási helyünket és megmutatja, mit látunk, azaz pontosabban merre mi van az égen. (El tudod képzelni, milyen hasznos ez egy szép nyári esti randin, szerintem a csajok többsége elolvad az olyan pasikért, akik ismerik a csillagképeket).

Az alkalmazás egyetlen szépséghibája, hogy fizetős, 700 forint (ennyi mondjuk belefér egy átlagos randi költségvetésbe).
 De találtam hozzá hasonlatosat ingyenesen, szinte ugyan ezeket tudja.


2012. október 25., csütörtök

Hogyan teleportálj a Google-lal?

Mielőtt elmagyaráznám a címet, engedj meg egy sztorit. Tehát azt talán említettem, hogy egy alapítványnál dolgozom és úgy alakult, hogy idén szeptebertől több program, több támogatónak köszönhetően, is fut minálunk. Ami praktikusan azt jelenti, hogy a mi kis maroknyi teamünk párhuzamosan több projektet is megvalósít.

Ahhoz, hogy mindezt meg tudjuk tenni, fontos, hogy jól osszuk be az időnket és minden hónap minden hetét - értsd szó szerint - alaposan megtervezzünk.

Ezek általában úgy történtek, hogy egynapi hideg élelemmel beköltöztünk az iroda tárgyalójába (az ötödik megbeszéléssel töltött óra után már csak trágyalló néven fut), megbeszélés, megbeszélés, megbeszél, a falon már zsufolásig rajzolt csomagolópapír, amit valaki leír és begépel. Esetleg elküld a másiknak.

Idén azonban javasoltam, csináljuk másképp. Mindannyian leültünk a számítógép elé, megnyitottunk egy Google dokumentumot és szépen csendben megbeszéltünk, csak éppen a cibertérben. Azóta az elkészült programterv, munkatervek, heti beszámolók és az egyes események programrácsai is ily módon készülnek. Még akkor is, ha nem vagyunk egy helyen, mert éppen mindenki otthonról dolgozik.
Belépés a Gmail fiókból

Na éppen ezért tudom csak ajánlani nektek a Google (eddig Dokumentumok, ma már) Drive néven futó alkalmazását.


A Drive felülete
A használathoz rendelkeznünk kell egy Gmail fiókkal, ahhoz viszont automatikusan jár. Ha regisztráltunk - amit a magam részéről egyébként is ajánlok - akkor a legfelső menüsorban találjuk a Drive menüt, erre kattintva jelenik meg az új, saját tulajdonú Google Drive felületünk.

Olyan ez, mintha egy Windows Sajátgép felületet összeházasítanánk az Office-szal. Egyrészt itt kezelhetőek a feltöltött vagy létrehozott fájlok, amiket mappákba is rendezhetünk. Bekarikázva látjátok a Létrehoz ikont, értelem szerűen itt tudtok új fájlokat létrehozni. Ez lehet dokumentum, táblázat, ppt, rajz, űrlap (ami leginkább kérdőív). Feltölteni is ugyan ezeket lehet. Amit én még jónak tartok, hogy letölteni is éppúgy lehet őket, a megfelelő Office alkalmazás formájában.
Új doksi létrehozása

Aztán a fájlokat meg is tudod osztani - na itt a teleport - így egyszerre tudtok egy közös beadandón, prezentáción vagy táblázaton dolgozni, kényelmesen, otthonról. A szerkesztő felület mellett van csetfelület is, így közvetlenül tudsz beszélni azokkal, akikkel megosztottad a doksit és éppen veled egy időben előtte ülnek.

Az egyes dokumentumok szerkesztése alig tér el a klasszikus Office-tól, nyilván ez egy kicsit "butább", nem tud mndent, de a legfontosabb dolgokat mind.

Ennél többet én nem is mondanék, fedezzétek fel magatok is!




A szerkesztő felület
Dokumentum feltöltése


2012. október 17., szerda

Ingyenes trigonometria tanár tanítványt keres!

Persze, hogy egy újabb mobilalkalmazásról van szó. A trigonometria számomra már egy kicsit amolyan Harry Potter tudomány volt a suliban: értettem, hogy valami nagyszám megy az orrom előtt, de mindvégig megmaradt a bűvészkedés sávjában, miközben azt is tudtam, mugli maradok örökre olyanokkal szemben, akiknek ez születésüktől fogva mintha a fejükben lett volna. Persze mennyiven másképp nézett volna ki a dolog, ha már akkor lett volna SpeckoPed! :)

Szóval a Google Play árúházban találtam ezt a pofás apps-ot, amely a cosinus, tangens és cotanges világába kalauzol el bárkit, ingyen. Semmi extrát ne várj el tőle, minimál dizájn, de minden fontos képlet és összefüggés megtalálható benne, persze angolul, csak hogy gyakorolj is! :)






2012. október 16., kedd

Hogyan védjük meg magunkat a netes baromságoktól?

Bizony, a kérdés messzemenőkig jogos. Amióta ugyanis boldog és boldogtalan írhat, publikálhat a neten (például blog formájában ugyebár), azóta jogosan merül fel a kérdés, hogyan szűrhetjük ki a Google keresőn keresztül kapott találatok közül az emberiség eddig még nem, de nagy valószínűség szerint az utókor által sem sokra értékelt gondolkodóit? Egyszerűbben: hogyan védjük magunkat a baromságtól?
forrás: www.zengardner.com

Az internetes források hitelességénk vizsgálata komoly mentális teljesítményt igényel, leginkább józan paraszti eszet. (Jut eszembe a volt tanító nénim egy kedvenc szavajárása volt a "Gyerekek, csak a józan paraszti eszeteket, azt ne hagyjátok el!")
 Mégis szinte bármilyen típusú internetes forrás esetében lehet bizonyos jeleket, jegyeket keresni, amelyek arról árulkodnak, mennyire vehető a szerző komolyan.

1. Szerző
Mindenek keressük meg a szerzőt és nezzünk utána a neten, mit lehet erről az emberről tudni. Ha az írás névtelen, a szerzőt nem tüntetik fel, komoly aggályaink lehetnek a mű hitelességét illetően. 

 2. Irodalomjegyzék
Ha van, ezt érdemes megnézni. Általánosságban elmondható, minél több és többféle irodalomból dolgozott valaki egy szöveg, könyv, cikk megírásakor, valószínüleg annál átfogóbb és összetettebb képe van a témáról, tehát amit írt, nagyobb valószínűséggel igaz, mint hamis. Persze azért a mennyiség mellett vannak minőségi kritériumok is. Ebből a szempontból a legjobb példák azok az áltudományos, összesküvés elméleteket népszerűsító "botránykönyvek", amelyek Jézus magyar származásáról és hasonlóan tudományos témákról akarnak meggyőzni. Ha megnézed, itt is van szakirodalom, de szinte mindegyik egyformán egy körből kerül ki. Tehát amit keress: külföldi szakirodalom, esetleg olyanok, amelyek ugyanazt a témát eltérő oldalról közelítik meg (ez gyakran kiderül a címekből is).

3. Lektorálás
Ha van irodalom jegyzék, akkor szokott lenni lektor is. Ő az, aki tartalmilag ellenőrzite a kész munkát (a nyelvi lektor a helyesírást ellenőrizte). Érdemes olykor a lektor személyére is rákeresni, kicsoda ő, miről híres,  mi a szakterülete. Itt már könnyen lebuknak azok, akiknek vaj van a fülük mögött.

4. Honlap ellenőrzése
Érdemes megnézni, melyik honlapon található az adott cikk. Milyen további cikkek, könyvek találhatóak fenn? Kik csinálják azt a honlapot? Érdemes megnézni a "Rólunk", "Magunkról" linkeket. Hasonlóan érdekes a "Céljaink", "Küldetésünk", "Víziónk" menü. Érdemes csekkolni az Impresszumot (általában a honlap legalján helyezik el, kisbetűvel, gyakran nem véletlenül). Ha ezek az adatok nem elérhetőek, nem derül ki, pontosan ki, kik állnak (személy, szervezet) egy honlap, blog, netes újság mögött, akkor az máris büdös!

5. Független források keresése
Ez sokkal inkább egyes információk hitelességének vizsgálatára alkalmas. Mondjuk szeretnéd eldönteni, hogy tényleg igaz-e, hogy a tanulási technikák fejlesztése növeli az iskolai teljesítményt, akkor keresel legalább három független forrást, tehát három olyan cikket, könyvet, szerzőt, akik egymástól függetlenül is ezt állítják. A független forrás kritériumai (1) az információikat nem egymástól vették, hanem saját maguk gyűjtötték (2)   nem feltételezhető, hogy mindketten szándékosan meg akarnak téveszteni a függetlenség látszatával.

Ezeknek a technikákkal egészen jól kiszűrhetjük a világrengető baromságokat. Böngészésre fel!
 


2012. október 12., péntek

Egy merengős bejegyzés

Nem szoktam itt a SpeckoPeden elmélkedni. Mert ez nem erre van. De ma nagyon elgondolkodtatott valami, amivel kapcsolatosan sok évvel ezelőtt rengeteg problémám volt.

Amikor diák voltam, sosem értettem, miért kell a matematikai szöveges feladatok végén szöveges választ adni. Mindig úgy gondoltam, hogy a szöveg csak körítés, a lényeg, hogy eljussak egy felírt egyenletig, megoldjam és akkor csókolom. Mert mit kell a 27-et annyit ragozni, ha egyszer 27. Minek mondatba foglalni, meg válaszolni, pláne minek az M.: stb., stb.

Persze mindig odaírtam, mert kellett. Mert arra is járt pont, de szívem szerint elhagytam volna. És tanárként is mindig nagyon elnéző tudok lenni azokkal a diákokkal szemben, akiknek ez nyűg. Sosem éreztem volna magam igazán hitelesnek, ha szigorú szemmel megkövetelem mindazt, amit én magam is feleslegesnek tartok, tartottam.

Mert hogy ma volt egy érdekes élményem, ami kifejezetten más megvilágításba helyezte a szöveges választ. A szakdolgozati kutatásom keretében mostanában többet vagyok együtt diszkalkuliás tanulókkal. Velük veszek fel ugyanis egy tesztet. Semmi extra, a részletekkel nem is untatok itt senkit sem (legyen annyi elég, hogy a szakdolgozatom címe a Diszkalkuliás tanulók matematikai metakognitív készségeinek vizsgálata, amire a volt általános iskolám egyik matektanára csak annyit bírt mondani, hogy "nem baj Lacikám, fő, hogy legalább te érted!"). A teszt részeként a tanulóknak meg kell oldaniuk többféle szöveges feladatot.

Ma az egyik lány, akit vizsgáltam, az egyik feladatban elszámolta magát. A történet szerint főhősünk éppen Budapestről tart Nyíregyházára, ami 240 kilométer, ebből levezetett már 78-at. Hány km van még hátra?
A lány érdekes módon az egyeseket és a tizeseket kivonta, míg a százasokat összeadta, így kijött végeredényként a 382 km. A hiba nem tűnt fel neki, teljes elégedettséggel ment a következő feladatra.

Aztán, amikor végzett az utolsó feladattal is, akkor észrevette, hogy ehhez a feladathoz nem írt szöveges választ. És akkor megtörtént a csoda. Amint elkezdte leírni, hogy ...tehát 3...gondolkodik, újraszámol...helyes megoldásra jut.

Na ezért. Ezért kell mindig szöveges választ is adni. Ezért nyűstölik a matektanárok az embert egy állandó séma alkalmazásával. Ezért kell annyit körmölni és ezért nem elég az egyenlet megoldása. Szóval a mai naptól hitelesen tudom megkövetelni a szöveges választ, mert végre látom értelmét. Kár, hogy 20 évet kellett erre várnom...

2012. október 11., csütörtök

Google Scholar, avagy azért egy piaci keresőben is vannak tudományos igények!

Kevesen vannak a beavatottak, akik ismerik a Google Scholar keresőjét. Pedig ha valóban tudományos igényességű cikkekre, honlapokra vagy publikációkra van szükségünk, ennél jobb helyet nem is találhatnánk.

Nyitó oldal
A kereső a scholar.google.com címen érhető el (de megkereshető hagyományos google keresővel is, ennek módjáról itt olvashattok), és ha mindent jól csináltál, akkor egy megszólalásig ugyan olyan kereső felületet kapsz, mint a google.

Itt is működnek azok a kereső parancsok, amelyeket az előző bejegyzésben ismertettünk. Tegyük fel tehát, hogy a tanulási stílusokról szeretnénk valamilyen anyagot gyűjteni, így beírjuk a keresőbe "learning style".

 Ha beírtuk, akkor tárul elénk a Scholar csodás világa. Láthatjuk, hogy a hagyományos, sima, normál (megfelelő aláhúzandó) google kereséshez képest azért itt egy kicsit másként dobja ki a találatokat. A legfontosabb részeket kiemeltem nektek.

Találatok a learning style-ra

Kezdjük a legelején. Láthatjátok, hogy a kereső felkínálja a lehetőséget a magyar nyelvű találatok megjelenítésére is, ezt azonban nem ajánlom, relatíve kevés magyar nyelvű anyag található fenn, de próba cseresznye...

Amit minden találat esetében érdemes azonnal megnézni, az idézetek száma. Ez azt mutatja, hogy hányan hivatkozták már le az adott könyvet, cikket. Általánosságban elmondható, hogy minél többen, annál hitelesebb a cikk. Persze azért ne feledd el, sok-sok évvel ezelőtt azt is mindenki tudta, hogy a Föld lapos!

A kapcsolódó cikkek link alatt további cikkeket találsz, amely valamilyen módon kapcsolódik a megjelenítetthez. Jó, ezzel most nem mondtunk semmi újat, de ez a funkció nagyon hasznos, ha irodalmat kell keresned egy témában.

Aztán a találatok elején jelzi, ha nem cikkel, hanem egy könyvvel van dolgunk. Ez azért fontos, mert teljes könyveket elég ritkán lehet találni a neten (legalábbis a világos oldalon), így azokat inkább a könyvtárban kell keresned. Amennyiben a találat nem könyv, hanem egy fájl, akkor a típusát a találat mellett találod, mint a képen a pdf-et.

A találatokat rendeztetheted időrendben, amennyiben mondjuk a legfrissebb információkra vágysz, sőt, bizonyos éveket ki is zárhatsz, ezeket a funkciókat legfölül találod meg.
A másik fontos rendezési elv a relevancia, azaz a szerint mutatja meg neked, hogy az adott találat mennyire releváns, hiteles, mennyire lehet benne megbízni.

Jó keresgélést!

PS.: beírtam magyarul is, elég szép számmal dobott ki találatot, tehát érdemes magyarul is keresni!

 



2012. október 8., hétfő

Szótárfüzet telefonra

Már elég régen örvendeztettelek meg Benneteket egy kis mobil alkalmazással. A mostani választásom egy androidos szótárfüzetprogram. Semmi extra, de igényes és mindent tud, amit egy szótárfüzettől elvárna az ember: lehet benne kategóriák mentén szavakat felvinni, gyakorolni és tanulni. Kinézetre is kifejezetten igényes. Bármennyire is kerestem, Apple változatot nem találtam, de kommentben várom! :)




2012. október 4., csütörtök

A hónap témája a google!

forrás: http://maggys-tagebuch.blogspot.hu/2012/07/google.html
"Google az én barátom és gyakran elbeszélgetünk, azokról a dolgokról, amiről halvány lila....sincs" - éneklem gyakran az én legjobb barátomnak a Micimackó dallamára. Mert hogy a google valóban sokszor a legjobb barátunk, ha tanulásról van szó, már csak azért is, mert az internet a demokratizálódott és decentralizált tudás fellegvára, gyakorlatilag minden és mindenki ott van, csak tudni kell a tömegből kivarázsolni. Na, és éppen ebben áll a google lényege és nehézsége.

Mert higgyétek el nekem, nem mindegy, mire hogyan és mivel keresel rá, a keresés technikája meghatározza a végeredményt. Pedig az internetet egyre többször kell egy tanulónak használnia forrásként, a hallgatókról pedig már nem is beszélek.

Szóval az október a google-é! Éjjjenéjjenéjjjen! Egy kicsit infós lett, lesz ez az ősz itt a SpekoPeden, de nem bánom. Azért sem, mert egyre inkább kikerülhetetlenebb a "gépezés" a tanulásban, mert azt gondolom, hogy ahelyett, hogy folyamatosan azon kesergünk, hogy a fiatalok mennyi értelmetlen időt töltenek el a gép előtt, sokkal inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogy megtanítsuk őket az internet és a számítógép értelmes használatára (is).

A heti témánk nem más, mint a keresés!

Először a sikeres kereséshez kellenek azok a fránya kulcsszavak. Erről nem is mondok semmit, szeptemberben rágtam eleget  szemeteket ezzel a témával, tessék átismételni!

Amiről inkább írnék, hogy a google keresőben alkalmazható néhány egyszerű parancs, amivel konkretizálhatjuk a keresésünket, a valamivel pontosabb és a számunkra megfelelőbb találatért.

AND - tanulás AND speckoped
Ez a parancs arra szolgál, hogy csak azokat a találatokat jelenítse meg, amelyek a paranccsal összekötött összes szót tartalmazzák. Ugyanis alapvetően a google minden oldalt kidob, ami legalább az egyiket tartamazza.

OR - tanulás OR speckoped
Ez esetben azokat a honlapokat adja ki, amelyek vagy a tanulás, vagy a speckoped kifejezéseket tartalmazzák.

"dskfsdékfasdél" - "tanulási stílus"
Ha több szóból álló kifejezésre szeretnél keresni, mint amilyen a tanulási stílus, akkor tedd idézőjelbe. Ezt a google kereső úgy értelmezi, mintha az idézőjelben lévő kifejezés egy szó volna.

(x) - ("tanulási stílus" AND "tanulási stratégia")
Ez már egy keresési művelet, mit művelet, művészet. A zárójel megintcsak összetartozást fejez ki, tehát a példánknál maradva, olyan honlapokra kereshetünk rá, amelyek egyszerre tartalmazzák a tanulási stílus és tanulási stratégia szavakat. Ezt akkor érdemes alkalmazni, ha összetettebb keresési parancsot akarsz megadni. Ez különösen azokban az esetekben jön jól, mint amilyen a következő példa is.

-valami - ("tanulási stílus" AND "tanulási stratégia") - speckoped
Ez esetben minden olyan oldalt kidob, amely egyszerre tartalmazza a két keresett kifejezést, de nem tartalmazza a speckopedet.

A keresési tartományt szűkíteni is lehet, ha nem feltétlenül a teljes internet felhozatalból akarunk meríteni.
 intitle: ezzel a paranccsal a weboldalak címében kereshetsz, pl.: intitle:tanulas. Ekkor megkapod az összes olyan webhelyet, amelynek a címáben szerepel a tanulás szó.
 inurl: ugyan az, mint az előző, csak az URL címben keresgél. pl.: inurl:tanulas
 intext: az előzőekből következik, hogy ez az oldalak szövegeiben keresgél.
 inlink: egy honlapra (kulcsszóra) mutató linkeket jeleníti meg.
cache: megkeresi egy oldal másolatát, ha a Google valaha indexelte, mág akkor is, ha amúhy már nem hozzáférhető.
filetype: ebben az esetben fájltípusra kereshetünk rá. Mondjuk ha keresel egy a tanulási stílusról (miért ne) szóló ppt-t, akkor ezt írd be: "tanulás stílus" filetype:ppt.


További parancsokat találhatsz angolul a Wikipédia Google Hacking címszavánál.



2012. szeptember 25., kedd

A logikai kapcsolatok

Legutóbb annál a kérdésnél hagytuk abba a jegyzetelés művészetét, hogy mit érdemes leírni. Azóta eltelt egy hét, remélem szorgalmasan keresgettétek a kulcsszavakat, mert ezen a héten azt vesszük terítékre, hogyan lehet az egyes kulcsfogalmak közötti logikai kapcsolatot megjeleníteni.

Nem szeretnék más tollával ékeskedni, itt most Mező Ferenc rendszerét írom le nektek, mert ennél jobban én sem tudom összefoglalni.

Ami a legfontosabb, igyekezzünk egy állandó rövidítési rendszert kialakítani önmagunk számára. Ez lehet egészen egyedi, lehet olyasmi is, mint ami itt szerepel, a lényeg, hogy minden esetben ezeket használjuk. Ugyanis ha állandóan változtatjuk a jelölések tartalmát, akkor utólag visszakeresve nem biztos, hogy rekonstruálni tudjuk az eredeti mondanivalót, ez pedig egy dolgozat vagy vizsga esetében igen kellemetlen lehet.

A rövidítések sorát rögtön azzal kezdjük, hogy minden órának vannak bizonyos szavai, aminek nem feltétlenül vannak állandó rövidítései, de aznap valamiért biztosan ezerszer le kell írjuk. Ezeknek érdemes adni már az óra elején egy rövidítést. Szabály: minimum egyszer írjuk le az teljes szót, fogalmat és mellé a rövidítését, pl.: tanulási stílus (TSt), tanulási stratégia (TStr). Innentől kezdve a teljes órán már bátran rövidíthetünk, mert évekkel később is tudni fogjuk, mi mit jelent.

Nézzük a kötőszavakat!

- és: a leggyakoribbak a gondolatjel (-) Magyarország-Japán, összeadásjel (+) Magyarország+Japán, és az 'and' jel Magyarország&Japán
- vagy: perjel (/) Magyarország/Japán, esetleg V Magyarország V Japán
- ezért, tehát, emaitt, ennek következtében, tehát az ok-okozat szerkezetnél egy nyíl (->) elesett -> sírt
- okozat - ok szerkezetnél, tehát a mert esetében, visszafele nyíl (<-) sírt<-elesett
- ugyan az, nem más, tehát ha hasonlóság van akkor egyenlőségjel (=) Japán=felkelő Nap országa
- nem ugyan az, eltérő, más áthúzott egyenlőségjel.
- majdnem, hasonló, olyasmi egy hulámvonal (~) pl.: bábaaszony ~ szülésznő
- növekszik, emelkedik, nő felfelé mutató nyíl,
- csökken, süllyed lefelé mutató nyíl, 
- kisebb nagyobb reláció jelek <>
- fontos = ! (érted!)
- nem, tagadás áthúzott nulla.

Nézzünk egy példát.
A tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására. Másképpen: az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy.

TSt = hajlam&fogékonyság -> TStr. alkalmazására = előnyben részesített külső&belső feltétel-mód.
Jó jegyzetelést! :)

2012. szeptember 23., vasárnap

Mobil appsok a kémiához

A kémia nem szexi, tudom én, de nagyon hasznos dolog. Sajnos sok helyen nem oktatják valami jól, pedig higgyétek el nekem, hihetetlen életérzés az, amikor egy átlátszó fehér folyadékot adnak neked, amiről nem tudsz semmit, majd három óra múlva nemcsak megmondod mi van benne, hanem azt is tudni fogod, hogy mennyi!

De azért ne csüggedjetek a kovelenskötéstől és elektronegativitástól szenyvedő barátaim, mert mint az most kiderült, a kémia beköltözhet az okostelefonodba is, és lássuk be, ez azért sokat javít a helyzetén.

PeroidocDroid
Létezik ugyanis a PeriodicDroid alkalmazás, amely egy interaktív, okos és kedves periodusos rendszer. Az alkalmazás persze ennél többet is tud. Egyrészt tartalmazza a klasszikus adatokat (rendszám, tömegszám), másrészt lehet benne kristályszerkezetre keresni, de még kvízt is szerkeszthetünk benne.

Aztán tovább kutakodva találtam egy másik érdekes kémiás alkalmazást, név szerint a Kémia Cheat Sheets-et. Ebben a programban már izgalmasabb dolgokban tehetünk feldezést: molekulák, reakciók, szerves vegyületek. Arra minden esetre nagyon jó, hogy gyakorolj vele.

Kémia Cheat Sheets
Végül a harmadik pedig egy érdekes kémiás játék és gyakorló program, a Perfect Chemistry Lite. Lehet benne kémiai egyenleteket rendezni, tesztelni az elemekről szóló tudásod és található benne egy glosszár is.

Perfect Chemistry Lite
PS: ja és persze mindezt angolul, így még az angol nyelvi készségeidet is fejlesztheted! :)

2012. szeptember 20., csütörtök

Tanulókártyák a telefonra

menü
A reggeli kávé szürcsölése mellett keresgéltem Nektek valami érdekes mobil alkalmazást, amikor rátaláltam az Anki-ra. Ettől annyira lelkes lettem, hogy egy gyors regisztrációt és letöltést követően már használom is, szóval tessék vigyázni, a dolog kissé addiktív! :)

képpel támogatott szókártya
Létezik ugyanis a ankiweb.net oldal - itt lehet egyébként e-mail cím és jelszó ellenében regisztrálni - és létezik egy AnkiDroid nevű ingyenes alkalmazás, amelyet a mobilodra tölthetsz le. Én az AppleStore-ban nem találtam meg.

A programmal tanuló kártyák hozhatók létre. A tanuló kártyákról itt már írtam szótanulókártya néven. Nos ez lényegében nem más. Az ott leírtakat annyival egészítem most ki, hogy nem csak szavakat lehet vele tanulni, hanem kérdések is beírhatóak, pl.: mi Litvánia fővárosa?, így gyakorolható a válasz.

Az alkalmazás lehetővé teszi saját kártyák készítését, sőt megosztását is. Ebből következik, hogy másik paklijait is elérheted, tanulhatod. A program még arra is képes, hogy figyelmeztessen a gyakorlásra, a telefonodra letöltött paklikat pedig offline bármikor tudod használni. A végére pedig egy angol nyelvű oktató film.

Jó tanulást!



2012. szeptember 15., szombat

Jegyzetelés - Mit érdemes leírni?

Azt hiszem, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés, ha jegyzetelésről van szó. Mert amikor a diákmesterember ül az órán és figyel (jobb esetben), akkor ugye szinte minden fontosnak és lényegesnek tűnik. De ha már egyszer jegyzetelünk, akkor mégsem írhatunk jegyzőkönyvet! Éppen ezért ott izibe', rögtön és ab sofort el kell tudni választani a lényegest a lényegtelentől.

forrás: precess.hu


Ehhez első lépésként tudnod kell, miről beszél a tanár. Mert az óra/előadás témája azért meghatározza, mi tekinthető fontosnak és mi nem. Például ha a töri órán egy háborúról tanultok, akkor valószínűleg az altémák a következőek lesznek: kirobbanás oka, körülményei; szövetségi rendszerek; legfontosabb csaták; háború lezárása, békeszerződések. Ha a téma egy költő vagy író életműve, akkor pedig a következőek érdemes figyelni: életrajz; stílusirányzat; legfontosabb művek; egy mű bemutatása. Bármi is legyen egy óra/előadás témája, az tehát mindig azt is megmondja előre, milyen altémákat érint, függetlenül a konkrét tartalomtól.

Másrészt ha alaposan megfigyelsz egy előadást/órát, akkor rájössz, hogy a tanár/oktató sem mindig ugyanúgy beszél. Olykor tényeket és információkat oszt meg (legfontosabb csaták helye és ideje, egy költő életútjának fontosabb állomásai), van, hogy folyamatokat mutat be (pl. társadalmi változások), és szerencsés esetben olykor sztorizik (Karinthy szerelmi kalandjai).

Azt talán mondanom sem kell, hogy mindhárom esetben eltérő szempontok szerint érdemes jegyzetelni és válogatni az elhangzottak között.

A tények és lexikális adatok azok közé tartoznak, amik közül én az órán nem szelektálnék. Ezeket leírni egyrészt nem nagy kihívás (1526. - mohácsi csata), másrészt a szelekciót érdemesebb otthon végezni. Ha már egyszer leírtad, otthon újra elővetted, akkor csak jobban érteni és tudni fogod, mire van szükséged és mire nem. Másrészt könnyen lehet, hogy az óra végére a tanár/oktató egyértelművé is teszi, mindebből mit kell megtanulni és mit nem.

A folyamatok lejegyzeteléséhez két trükköt kell tudni: (1) megtalálni az adott jelenség kulcsszavait, (2) a folyamatot vizuálisan megjeleníteni.
A kulcsszavak megkeresése nem könnyű feladat. Tegyük fel a kérdést közösen: melyek egy mondat kulcsszavai és hogyan találhatóak meg? Ebben az értelemben kulcsszónak a mondat azon szavait értem, amelyek mentén az eredeti mondat jelentése helyreállítható, rekonstruálható. Nézzünk egy példát!
A tanulási stílus egyfajta hajlam, fogékonyság egy sajátos tanulási stratégia alkalmazására.
Most kiemelek néhány szót a mondatból, lássuk meg, csak ezek mentén megmondható-e, mit állított az eredeti mondat: egyfajta, sajátos, alkalmazás.
És ebben az esetben: tanulási stílus, hajlam, fogékonyság, tanulási stratégia. Nagy ugye! :)
Nyilván ilyet játszani az órán nem lehet. De ha elég sokat gyakoroltad, akkor hidd el, már egyre gyorsabban és profibb módon találod meg egy szóbeli előadás legfontosabb kulcsszavait.

Igazán azonban akkor lesznek hasznosak a kulcsfogalmak, ha a köztük álló kapcsolat is valahogy megjelenik. A példánknál maradva valahogy így:
tanulási stílus = hajlam&fogékonyság->tanulási stratégia
Ha megfigyeled itt már vizuálisan is megjelentek azok a logikai kapcsolatok, amelyek ezeket a szavakat összekötik, így az eredeti mondat is könnyebben rekonstruálható.

Ezekről a jelölésekről szól majd a következő bejegyzés.

2012. szeptember 14., péntek

Több mint órarend okostelefonra egyetemistáknak

Ezt az alkalmazást kifejezetten egyetemistáknak tudom ajánlani, egy darabig az én telefonomon is megvolt. Amivel több, mint egy órarend, hogy felvihetők benne a vizsgák időpontjai is, ezekről értesítőt is küld (ha netán elfelejtenénk). Lehet benne ToDo listát vezetni, továbbá az osztályzatokat is is kezeli. Ez itt most valamiért német, nekem egy korábbi verziója volt meg, ami angol nyelvű volt.

menü

esemény felvitele

widget funkció

osztályzatok, átlagok

heti órarend




Órarend az okostelefonodon

Egyik nap a városban utazva a villamoson fiatalok egy csoportját pillantottam meg, amint éppen az okostelefonjaikkal csináltak ezt-azt. Ekkor hasított belém a villám, hogy ebben iszonyatos téma és potenciál van, mármint megtanítani a fiatalokat arra, hogyan használhatják tanulási segédeszközként a telefonjukat. Mert az mindig ott van, az alkalmazások áruháza pedig kimeríthetetlen lehetőségeket rejt.

Így rögtön az első application, amit bemutatok, az egy órarend program, leírása és a letöltés linkje itt tekinthető meg.

A program alkalmas arra, hogy felvidd az órarendet. Ismeri az A és B hét rendszerét, és ahogy a igencsak komikus magyar google fordítást olvasom, még a házit is fel lehet benne írni.

Amennyiben letöltötted és kipróbáltad, tapasztalataidat, észrevételeidet oszd meg velünk egy komment formájában!



2012. szeptember 10., hétfő

Jegyzetelés - az alapok

A legutóbbi bejegyzésben ott hagytam abba, hogy jegyzetelni több, mint jegyzőkönyvet készíteni. Ahhoz, hogy jó jegyzeteket készíthessünk, három fontos dologra van szükségünk:

1. Meg kell értenünk azt, amit az előadó/tanár mond.
2. Kell egy tömörítő "program", amelynek segítségével az elhangzottakat lerövidítjük.
3. Ki kell tudni ezt követően "csomagolni" a jegyzetet.

Ezen a héten egy olyan jegyzetelési technikát mutatok be, ami abban segíthet, hogy jobban megértsd és követni tud a tanórát.

Még mielőtt azonban erre rátérek, engedjétek meg, hogy tegyek egy kitérőt. Ugyanis az, hogy megérted-e a tanár mondanivalóját, nem csak attól függ, hogyan jegyzetelsz vagy figyelsz-e, hanem sok minden egyébtől is. Gondolj bele, ha ma beültetnélek egy kvantumfizikai előadásra, bármilyen profi jegyzetelő is vagy, nem hiszem, hogy sokat megértenél az elhangzottakból. Tehát fontos a tájékozottság. Másnem annyira, hogy elolvasod az előző óra jegyzetét. Vagy a tankönyv idevonatkozó fejezetét egyszer átlapozod. Isten ments, hogy a szünetben töri könyvet olvass, annyit azonban megtehetsz, hogy legalább megnézed a képeket és elolvasod a vastagon szedett szavakat. Hidd el, sokat segítenek ezek is abban, hogy ne nézz teljesen hülyén az órán.

Az általam kiválasztott módszer lényege, hogy fektesd le az A4-es füzetedet, tehát a hosszú éle legyen fenn. Oszd el a lapot 1/3-2/3 arányban, illetve hagy egy rövidebb sort a legtetején a címnek.

A rövid fejlécbe kerül a dátum, az előadó/tanár neve (amennyiben szükséges, ez főként az egyetemistákra vonatkozik), a tantárgy/kurzus neve.

Az 1/3 részbe kerülnek a jegyzet főbb vázlatpontjai. Például az ókori Athénről tanulva ilyen lehet a "Gazdaság", "Társadalom", "Politika"...stb. Azok a fejezetek, alfejezetek, amikről tanultok.
Ide kerülhetnek még kérdések. Ezeket általában el szokták hagyni, pedig a kérdések különösen fontosak. Ennek több oka is van. Egyrészt ha valami nem világos, akkor azt itt leírhatod magadnak. Pl.: Mit jelent az, hogy arisztokratikus köztársaság? Miért nem vett részt Athén a gyarmatosításban? Mi történt ezzel párhuzamosan Spártában?
Másrészt a kérdezés, mint műfaj, segíti a megértést. Hidd el, ha kérdéseket tudsz megfogalmazni egy témához kapcsolódóan, akkor már nem is vagy olyan messze. (Egyszer, ha majd időm engedi, elmesélem, hogyan mentette meg a kérdezés egy tanítványomat a kémia egyestől úgy, hogy mást sem csinált, csak kérdezett!)
Az ide felírt kérdéseket aztán fel is teheted a tanárnak, ha nem kapsz rájuk választ az órán (a tanárok értékelni szokták az ilyesmit), de az is lehet, hogy a kérdés nem is fontos, csak akkor és ott eszedbe jutott. Aztán ha nagyon érdekel, még mindig utána nézhetsz a neten vagy ne adj' isten a sulikönyvtárban.
Szóval én csak ajánlani tudom, hogy kérdezz, ha nem is hangosan, de legalább a jegyzetedben!

elrendezés az A4-es lapon


A másik 2/3 magának a jegyzetnek szolgál. Itt kifejtheted - természetesen kulcsszavakban - azokat a témákat, altémákat, amiket az órán érintetek. Az, hogy mindezt hogyan lehet megtenni, egyelőre legyen a jövő zenéje, mondjuk a jövőhété!

PS.: csak hogy lássátok, megosztom Veletek az egyik ilyen módszerrel készült jegyzetemet. Ne lepődjetek meg, még Németországban készült, funkcióját tekintve hospitálási napló.


2012. szeptember 5., szerda

Új tanév, új probléma: a JEGYZETELÉS

"De akárhogy figyeltem az igazgató bácsira, nem láttam, hogy a tanév mikor nyílt meg, pedig előtte még szólt is, hogy most fogja megnyitni." - Janikovszky Éva: Velem mindig történik valami


Ugyan még szinte nyári meleg van, de már el is kezdődött a 2012/2013-as tanév. Sok a változás a sulikban, új tanterv, kötelező iskolai  közösségi szolgálat, de egy biztosan változatlan és ez a tanulás. Sőt, ha jól olvasom a híreket, akkor kössétek fel a gatyátokat, mert a tudás szeptembertől úgy tűnik újra leginkább lexikális adatok, évszámok, nevek, tények visszaadásáról szól hivatalosan. (Csak a politikai korrektség jegyében elmondom, hogy egyesek szerint tudni ennyire nem egyszerű, mert szerintük a tudás nem csak információ, hanem készség is, pl.: nem elég tudni a másodfokú egyenlet megoldó képletét, meg is kell tudni oldani azt.)

Akik az elmúlt egy évben követték a SpeckoPedet, azok tudják, hogy itt főként a tanulási technikákkal, trükkökkel és stratégiákkal foglalkozom. Ezek hasznos tanácsok mindenkinek, bár az eredeti ötletet a tanulási zavarokkal (értsd diszlexia, diszkalkulia) küzdőknek való segítség nyújtás adta.

Mivel a tanév általában azzal indul, hogy sokat kell jegyzetelni az első röppentyűig, ezért gondoltam évkezdési csomagként - radír és ceruza helyett - tőlem ezt kapjátok ajándékba.

Amikor én voltam diák, azt gondoltam, hogy jegyzetelni pofon egyszerű dolog, mert "csak" le kell írni azt, amit a tanár mond. Csak rövidebben. Meg Magyarország helyett elég, ha az írom Mo.

Pedig a jegyzetelés ennél kicsit több. Képzeld el, hogy egy házat nézel éppen. Mondjuk ezt:
Forrás: odyseja.com.pl
Van egy teljes órád megnézni, majd azt a feladatot kapod, hogy írd le ezt a házat másnak, de úgy, hogy nem használhatsz képet hozzá. Csak beszéddel. Vajon milyen stratégiát választanál? Honnan kezdenéd? A formájával? A színével?

Ha igazán jól akarod visszaadni ennek - egyébként Hunderwasser által tervezet, Bécsben megtekinthető - háznak a lényegét, akkor először is:
1. Meg kell értened! Ha nem érted a ház lényegét, akkor nem tudok visszaadni. Legfeljebb részletekre emlékezhetsz, de az összkép sosem fog összeállni.
2. Találnod kell valamilyen rendszert, egyfajta kognitív "tömörítő programot", aminek a segítségével leegyszerűsítheted az egészet.
3. A "tömörített" adatokat ki kell tudni aztán tömöríteni és értelmezi kell.

Na pont ez igaz a jegyzetelésre. Mint mindent, ezt is lehet stratégia nélkül, durrbelebalázs módjára csinálni, de remélem a példán keresztül megértetted, miért ne várj ettől sokat.

Ha jól akarsz jegyzetelni, akkor valami olyasmit kell tenned, amit megfelel a három lépésnek, magyarán (1) értened kell, amit jegyzetelsz, (2) valahogyan tömörítened kell, majd a végén (3) ki kell tudnod csomagolni.

Ebben a hónapban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogyan érdemes jegyzetelni. Addig is kössétek be a tankönyveket, ragasszátok a vinnyettákat, hegyezzétek a ceruzákat! A jövőhéten folyt.köv.

2012. augusztus 29., szerda

Ppt - egy jóbarát és ellenség

Bizony. Vannak, akiket megnyugtat, vannak, akik idegesek lesznek tőle, egy azonban biztos: ppt-val kísért előadást tartani messze nem olyan egyszerű, mint azt bárki gondolná. Mert az egy dolog, hogy a slide-ra sok mindent oda lehet írni, de tudjátok olyan ez, mint a színészmesterség: hiába a szó szerinti szövegkönyv, ahhoz, hogy elhiggyem, a színész tényleg szenved vagy boldog a színpadon, azt előadni is tudni kell.

Kezdjük rögtön azzal, hogy eloszlatunk néhány közkeletű tévhitet, már ami a ppt-t illeti!

Tévhit nr. 1: Minél több a szöveg, annál jobb! Orbitális tévedés. Garr Reynolds arról ír (többek között) könyvében, a preZENtációban (Garr Reynolds (2008): preZENtáció, HVG Könyvek, Budapest), hogy az ember akkor képes a legkevesebbet megjegyezni egy prezentációból, ha sok a diákon a szöveg.

Tévhit nr. 2: Egy helyes kutya/cica/kisgyerek képe bármilyen diasort feldob! Óóó, nem. Nagyon nem. A diád lehet eredeti, kreatív, de giccses és közhelyes inkább ne!

Tévhit nr. 3: Azért van az animáció, hogy használd! Az igazán ügyes előadók a mondandójukkal és nem a programjuk animációjával kápráztatják el a hallgatóságukat. Ráadásul a sok animációba könnyen belegabalyodik az ember, nem tudja, hol van egy-egy dia vége...summa summarum nem praktikus. Én a kusszon föl, tünjön elő, forduljon oda az egész híve vagyok.

Tévhit nr. 4: Ha jól teleírom a diáim, akkor elég ha elmondom, ami ott van! De akkor minek mondod el, ha ott van?! Épp azért állsz ki, épp azért mondod el, hogy több legyen a prezid, mint egy olvasmány.

Tévhit nr. 5: A világon csak a Power Point létezik! Sajnos ez sem igaz egy ideje már, sőt, késedelmi meglepetésként meg is mutatok egy nagyon hasznos prezentációs barátot, a prezi.com oldalt, ami nem mellesleg az egyik legizgalmasabb magyar startup.

Mennyi szöveg az elfogadható?
Erre nehény egyértemú választ adni. Elmondom, hogy miért. Egyrészt van az esztétikum és a modern pszichológia, amely azt mondja, hogy összesen - ide figyelj - 7, azaz hét darab szó, ennyi szerepelhet egy dián, de ha lehet, akkor még ennyi se. Mert ennél több már zavaró, nehézzé teszi a befogadást és a megértést. Ennél több már komoly olvasást igényel, ami elvonja a közönség figyelmét az előadóról, Rólad, és ügye egy prezi esetében éppen ellentétes volna a cél.
De ugyanakkor ott a másik faktor, a tanár, oktató, aki ritkán preziguru is egyben, így Te bármennyire is igyekszel trendi lenni, lehet, hogy elvárja a infógazdag, igazi közoktatási prezit.
Két dolgot tehetsz. Egyrészt megteszed azt, amit a tanár kér, ez esetben a nemjó prezit, és szentül megfogadod, hogy többet nem csinálsz ilyet.
A másik dolog, hogy konszenzusra jutsz, csinálsz egy elfogadható prezit, nem több, mint hét szóval per dia és e mellé egy handout is. A handout voltaképpen egy kivonat, amit az előadás végeztével odaadhatsz a hallgtóságodnak (az egyetemisták amúgy nagyon hálásak az ilyesmiért). Ennek a verziónak az előnye, hogy a ppt-d nem vonja el a hallgatóság figyelmét, miközben ha sok a mondanivalód, akkor az sem vész el. Nagyon gonosz és megátalkodott az a tanár, akinek ez sem jó.

Milyen legyen egy prezentáció struktúrája?
Na itt sincs szentírás, inkább csak alapelvek. A szakik azt mondják, nyolc másodperced van, hogy megfogd a hallgatóságod. Ha ebben az első nyolc másodopercben nem mondasz, mutatsz semmi érdekeset, akkor bele se kezdj. Naha én, a SpeckoPed egyszemélyes különítménye ennyire radikálisan nem is gondolom, mégis van ebben valami megfontolandó!
Egyébként egy blogbejegyzés már szól erről a témáról, csak újra ezt tudnám elismételni. Kezdetnek jó egy kép, egy vicc, történet, bármi, ami érdekes és megfogja az emberek figyelmét.

Animáció?
Felejtős. Ne kússzon, csússzon, pörögjön egyesével minden, mert:
- eléggé fárasztó és a géphez köt, ha minden egyes szóért kattintanod kell,
- kimerítő követni,
- könnyen elfelejtheted, mikor és hol ér véget egy dia, össze-vissza kattingatni előre és vissza pedig nagyon amatőr,
- mondom, inkább a mondadóddal, mint az animációkkal.
Én amúgy van, hogy egyáltalán nem is használok, szépen jöjjenek azok a diák egymás után.

Akkor most szabad olvasni a monitorról?
Persze hogy szabad, de nem ajánlott. A prezentáció ne feledd, nem irodalmi felolvasás, sokkal inkább előadás. Inkább készíts külön jegyzetet (vagy handoutot) és abból puskázz (de ne olvass). Amúgy aranyszabály, hogy a prezit otthon mindig el kell próbálni, legalább egyszer! Ilyenkor látod, hogy mennyire működik a ppt-d, mikor kell kattintani és legfőképp, hogy mennyi ideig tart. A prezentáció tartás egyik fontos szabálya, hogy tartsd az időkeretet.

És a képek jöhetnek?
Igen, igen és IGEN! Sőt, jöjjenek! Egy kép felér ezer szóval. De csak akkor, ha célja és értelme van. Csak úgy ne. Ez különösen igaz, ha egy kiskutyás/kiscicás/kisgyerekes/kisbármilyen képről van szó, kivétel persze, ha ezekben a témákban tartasz előadást.

A pszichológiai faktor
Egy biztos, az emberek többsége retteg a nyílvános megszólalástól és ez alól egy prezi megtartása sem kívétel. Egy előadásra nem csak materiálisan, hanem lelkileg is készülni kell. Az persze nagyon egyéntől függő, hogy mi nyugtat meg. Engem pölö az, ha többször elgyakorlom előtte. Nem szerencsés mereven a fal egy pontját bámulni, inkább beszélj a közönségedhez.
Ami még segíthet, ha végiggondolod, hogy gondolhatnak a másik oldalon, értem ezalatt a közönség oldalán. Mit gondolnál, ha mondjuk egy előadó belegabalyodik a mondanivalójába? Azt, hogy rossz, csúnya, gonosz és hiteltelen? Húzzon haza? Dehogy, ha leköt a téma, lehet észre sem veszed. Szóval mielőtt teljes a para és a pánik, gondold végig, vajon közönségként te mit tartanál cikinek?! (Az utóbbi tanács nem ajánlott nagyon kritikus szemű olvasóimnak!)

És akkor van élet a Power Point után is?
Van bizony! Az én egyik kedvencem a prezi.com, ami egy magyar fejlesztésű oldal. A lényege, hogy online tudsz fantasztikus preziket készíteni, nagyon más struktúrában, mint a power pointban. Itt gyakorlatilag egy végtelen papírlapod van, amin kedved szerint nagyíthaszt, kicsinyíthetsz és mutathatsz meg tartalmakat. Az oldalra regisztrálni kell. Az elkészült preziket flash fájlok formájában le is lehet tölteni, de elérhetőek a neten is, és természetesen meg is oszthatóak. Nem fárasztalak benneteket a részletekkel, fedezzétek fel magatoknak! De azért megmutatok egy prezit a saját gyűjteményemből, amit mát elég régen tartottam az országos retorika versenyen a disputáról.

Egy oktató film a prezi.com használatáról:
 
És a prezentációm, egy kicsit régi, még 2011-ből való.